Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)

TANULMÁNYOK - Szvoboda Dománszky Gabriella: A magyar művészet az 1873-as bécsi világkiállítás tükrében 127-146

Az ország művészeti élete ekkorra már Budapesten koncentrálódott, így e bemutatkozás a főváros kulturális életének szempontjából is különös jelentőségű. A kiállítók közül sokan már pesti lakosok,

6 hosszas külföldi tanulás és működés után. A vezető mesterek közül többen még ekkor is külföldön éltek, mivel európai karriert Pestről remélni naivság lett volna. Ám sokan tartottak fenn eleven kapcsolatot a főváros művészeti köreivel, és a rendezőség nemegyszer hangot adott annak a reménynek, hogy a sikeres szereplés után többen hazatelepülnek.

7 A májustól novemberig tartó kiállítás éppen akkor zárt be, amikor megtörtént Pest, Buda és Óbuda egyesítése. Ez az adminisztrációs aktus többek között új lendületet adott a magyar művészet fejlődésének is, amely az 1860-as évek végén érezhetően megtorpant. A bécsi világtárlat jó alkalom volt arra, hogy ráirányítsa a figyelmet a hiányokra és a lehetőségekre, és évekre utat mutasson az érintetteknek, elsősorban az intézményi háttér létrehozása terén. A művészeti élet megszervezését a reformkorban felvállaló fiatal politikusok, Eötvös, Trefort és egykori centralista társaik ekkorra értek potens államférfivá, és kiteljesítették ifjúkori álmaikat, vagyis megteremtették a Monarchia második világvárosát. E nekilendülés egyik mozzanata volt 1873-ban a Bécsben való sikeres szereplés. AZ ELŐKÉSZÜLETEK A hivatalos előkészületek Bécsben 1870-ben kezdődtek el A kiállítás megbízott szervezője, Wilhelm B. Schwartz-Senborn, a későbbi igazgató, aki már az 1861-es londoni és az 1867-es párizsi világkiállításon is jelen volt, az osztrák és magyar osztályt vezette. A munkálatok ugyanekkor Pesten is megindultak. A világkiállítás magyar szekciójának országos bizottsága 1871-ben alakult meg, elnöke Korizmics László agrárpolitikus, országgyűlési képviselő. Az elnök azonnal felhívást bocsátott közzé a minél szélesebb körű szereplés érdekében.

8 Az országos bizottság már 1872 elejétől állandó titkárságot tartott fenn Pesten, a titkár szintén egy kiállítási szakértő, Steinacker Ödön mérnök, a Budapesti Iparkamara titkára lett.

9 A kiállításra való felkészülés kormányszinten történt, és a különböző minisztériumok intézték, amelyeket a Földművelési, Ipari és Kereskedelmi Minisztérium fogott össze több egymásra épülő bizottság által. Az országos testületen belül a fővárosnak külön szervezete volt. A szakterületeket kormánybiztosok felügyelték, akiket a király nevezett ki, így Henszlmann Imrét, a művészeti megbízottat is. A képzőművészeti anyag megszervezése a Vallásés Közoktatási Minisztérium feladata volt. A minisztérium élén 1871 elején vezetőváltás történt, mivel br. Eötvös József meghalt.

10 Úgy tűnik, az utód, Pauler Tivadar bizonytalannak érezte magát a képzőművészet területén, ezért hivatalos tanácsadóul 1871 tavaszán életre hívta az Országos Képzőművészeti Tanácsot," (OKT) amelynek ezután, egészen a XX. század elejéig döntő szava volt minden művészeti kérdésben. Témánk szempontjából a testület legfontosabb feladata a világkiállítás anyagának zsűrizése volt.

12 A gyakorlati munka a Képzőművészeti Társulat kebelében folyt, az ügyeket a titkár, Telepy Károly (1828- 1906) tájképfestő intézte. Mivel a felkészülés bizonyos anyagi forrásokat megnyitott, feltételezzük, hogy ez közrejátszott az Eötvös által meghirdetett első állami történelmikép-pályázat végső megvalósulásában, amely a bécsi világkiállítás sürgetésére zárult le, két forduló után.

13 A pályázatra konkrét képtémákat írtak ki, amelyeket egy szakbizottság határozott meg több ülésen.

14 A kijelölt témák egységes koncepcióba illeszkednek, amely még Eötvös érájának ideológiáját tükrözi. Részben azonos a Nemzeti Múzeum díszlépcsőházába tervezett falképfestés programjának ugyanebben az időben készülő, vonatkozó részével, és a bécsi világtárlat alapgondolatát is meghatározza.

15 A pályázati koncepció az 1867-es kiegyezés szellemében az önálló keresztény államiságra utal, a szabadságküzdelmekre nem. A Szent István magára veszi a keresztségét téma lett volna az 128