Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)

TANULMÁNYOK - Bódis Mária: Színi élet a Duna két partján, 1867-1885 117-122

BÓDIS MÁRIA SZÍNI ÉLET A DUNA KÉT PARTJÁN, 1867-1885 Akiegyezés utáni szűk két évtized a pesti színjátszás hőskora, ez az időszak teremtette meg az alapokat a századvég nagy fellendüléséhez. Az első esztendők az ébredés és a készülődés jegyében teltek, a kezdet az 1867-es év. Ekkor a két városban egy-egy magyar nyelven játszó színház működik: Pesten az immár 40 esztendeje felépült Nemzeti Színház a Kerepesi út (ma Rákóczi út) és a Múzeum körút sarkán, igyekezvén betölteni hivatását, hogy lelke és motorja legyen az ország színi életének. Budán, a Lánchíd vámházikóján túl, a mai sikló bejárata előtti telken a Budai Népszínház várja vissza életre keltőjét, a valamikor vidéki színigazgató Molnár Györgyöt, aki párizsi útjáról nagyszabású tervekkel tér meg, hogy színházában újra kezdje küzdelmét a fennmaradásért. Németeknek játszó színház több is működik: Budán a régi fészek, a Várszínház és a Horváthkertben az Ofner Tagestheater; Pesten az Erzsébet téri Deutsches Stadttheater (Norththeater) és a Lövölde téren is egy kicsiny játszóhely. Pest-Budán ekkor még csaknem minden második lakos német anyanyelvű. Az 1860-as évek magyar nemzeti törekvései és a kiegyezés kvázi politikai veresége ellenakciókat vált ki: nem adják fel oly könnyen pozícióikat! A hivatalokban még feléjük húz a bürokrácia, a művészetek még német hatás alatt vannak, aki itt valamire vinni akarja, Bécs 3.5.7 Deutsches Stadtheater (Német Városi Színház) az Erzsébet téren