Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Kováts Lajos: A Magyar Repülőgépszerelvénygyár Rt. története 1941-1950 153-183

KOVATS LAJOS A MAGYAR REPÜLŐGÉPSZERELVÉNYGYÁR RT. TÖRTÉNETE 1941-1950 ELŐZMÉNYEK A MAGYAR REPÜLŐIPAR HELYZETE 1920 UTÁN Az 1921. július 26-án életbe lépett trianoni békeszerződés súlyosan érintette az I. világháború előtt kifejlődött, majd a háborús években megerősödött, főleg Budapest és környékére települt magyarországi repülőipari üzemek tevékenységét. A szerződés 139. cikke elrendelte, hogy Magyarország kormánya saját költségén köteles összeírni és a Léghajózási Szövetségközi Ellenőrző Bizottság által meghatározott helyekre leszállítani az ország területén meglévő, valamint gyártás alatt álló összes repülőanyagot.

1 A bizottság utasítására ezt követően megkezdődött az üzemekben és a repülőtereken tárolt repülőgépek megsemmisítése. A repülőanyagok felkutatása és megsemmisítése vontatottan haladt, ezért a bizottság javaslatára a repülőgépek gyártási és külföldről történő beszerzési tilalmát 1922 végéig meghosszabbították. Ilyen körülmények miatt a repülőgépgyártó cégek egy része más cégekbe beolvadva gyártási profiljukat átalakították, más részük felszámolt és megszűnt. Ilyen módon az albertfalvai Első Magyar Légcsavargyár Részvénytársaságot 1920 májusában felszámolták, a Fehérvári úton lévő Ganz-FIAT Magyar Repülőgépgyár Rt. 1924-ben megszűnt, a pesti gyárteleppel rendelkező „IKARUS" Automobil- és Repülőgépalkatrészgyár Rt. 1924. májusában cégszövegét „IKARUS" Hűtő- és Fémárugyár Rt.-re változtatta. 1920 júliusában az aszódi Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár Rt. cégszövegét Magyar Lloyd Művek Rt.-re változtatta, és papírgyártásra állt át, majd 1926-ban megszűnt. A mátyásföldi repülőtér melletti Magyar Általános Gépgyár Rt., mely jelentős számú repülőgépsárkányt és repülőgépmotort gyártott 1916 és 1918 októbere között, 1921-től gépkocsimotorok, automobilok, majd tehergépkocsik és taxik építésére tért át. Végül pedig az I. világháború alatt Albertfalvára települt legnagyobb magyar repülőüzem, a Magyar Repülőgépgyár Rt. 1920. március 21-én beolvadt a Neuschloss Lichtig Faipari Rt.-be és neve Neuschloss Lichtig Repülőgépgyár- és Faipari Rt. cégszövegre módosult. A repülőiparban dolgozó magyar szakmérnökök és szakmunkások szétszóródtak, részben más szakterületen vállaltak munkát, részben külföldre távoztak. 1922 végén került sor Magyarországon a repülés és repülőgép-építés tilalmának részleges feloldására. Az intézkedés a trianoni békeszerződés rendelkezéseinek betartásával összhangban, a Léghajózási Szövetségközi Ellenőrző Bizottság szigorú ellenőrzése mellett történt. Ez az enyhítés teremtette meg a lehetőséget arra, hogy a Neuschloss-Lichtig Repülőgépgyár és Faipari Rt. albertfalvai üzemében 1923 első hónapjaiban megépítésre kerüljön a Szebeny György által konstruált, de Oravecz Béla főmérnök által áttervezett háború utáni első magyar kísérleti iskola-repülőgép. A módosított tervek alapján megkezdődött Albertfalván a Szebeny és Oravecz névvel jelzett iskola-repülőgépek építése, melyekből 1923-1924-ben csupán 8-9 db épült.

2 A repülőgépekkel kiképzés közben több súlyos baleset történt, amely végül is az Albertfalván újra kibontakozni készülő repülőgép építés megszüntetését vonta maga után.

3 153