Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - F. Dózsa Katalin: Budapest – divatváros : a magyar divattervezés rövid története 89-110

A harmincas évek második felében emelkedett ki Rotschild Klára műhelye a Váci u. 69.-ben, végül pedig Szita Józsefé az Irányi u. 27. szám alatt. Ezek az új csillagok - bár változatlanul megvásárolták a francia cégek modelljeit - sok, saját tervezésű alkotással is jelentkeztek, amelyekkel „pestiesítették" a párizsi módit. Közben ugyanis lassan felértékelődött a hazai modellezés is. 1921-ben a Magyar Divatipaf

6 jelentette, hogy kirabolták Weil Hedvig üzletét, s főleg legújabb modelljeit vitték el. 1926ban abból kerekedett botrány, hogy a Fischer Júlia cég Gombaszögi Fridának és Góthné Kertész Ellának az Alvó férj című darab vígszínházi előadására szállított ruháit saját szabadalmaként hirdette, holott Molyneuxmodellek voltak. A népszerű francia cég Ausztriában és Magyarországon 10-12 példányban adta el ezeket a modelleket, így jól ismertek voltak! „Igen szép az üzleti leleményesség és reklám, de mégis azt hiszem, hogy tisztességtelen verseny kritériumába tartozik, hogy egyik cég a közösség megtévesztésére álszabadalmat hirdet és büntető szankcióval látja el mások ideáit, amelyek már előzőleg is sokszorosan forgalomba vannak. Az idegen tollakkal való dicsekvés ízlés dolga - de az üzleti jogrend megvédése a Szövetség feladata. '*

7 - mutatott rá a Magyar Divatipar a kétségtelenül fennálló jogi hézagra. A kérdést 1930-ban rendezték jogilag. Szintén a Magyar Divatiparban

58 számolt be arról Hölzer Sándor, hogy Gelb Lipót szabómester a bírósághoz fordult, mert tőle egy Winternitz nevű konfekciócég 12 női köpenymodellt rendelt, de csak hármat vett meg és készíttetett el vele, ugyanakkor a többit más céggel kiviteleztette, megsértve ezzel Gelb Lipót szerzői jogát. A királyi tábla igazat adott a szabómesternek, s kimondta: „a női divatmodellek, azok rajzai és bármilyen azzal összefüggő kereskedelmi cikkei ugyanolyan szerzői tulajdonjogot képeznek, mint akár a színdarab, regény, kép vagy szobof. Azt már Hölzer tette hozzá, hogy Európa más államaiban már régóta létező jogelvet fogalmaztak meg végre nálunk is! Tüdős Klára: Magyar női díszruha, a Corvin Áruház 1939-es kínálatából. BTM Kiscelli Múzeum, Textilgyűjtemény, hsz.: T.1995. 9.1. 1-3. 98