Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Zeidler Miklós: A Nemzeti Stadiontól a Népstadionig 9-87

terület. Lágymányos. 835. és 860. sz. A tervek és a leírások összevetéséből úgy tűnik, hogy a leginkább favorizált megoldás a szövegben ismertetett változat volt. L. MNGA Maróti. 19.699/1976.4. doboz. Stadion és kiállítási terület. Lágymányos. 841., 847. és 849. sz. és BTM KM ÉT Maróti. 66.102. sz. 161. NEMES, 1937. 162. MARÓTI, 1940. 96-99. A komplexum teljes költségvetése 25 millió pengő volt, de Marótiék szerint ezt külső befektetők részvállalásával 18 millióra le lehetett volna szorítani. Az öt éven át fizetendő 3,5 millió pengő azonban még így is horribilis összeg volt, amit az országos biztosítók - az OTI és a MABI - részvényjegyzésével kívántak finanszírozni. Az állandó vásárváros és a Nemzeti Stadion ügye. Munkaügyi Közlöny, 1937. november 5. 3. 25,000.000 millió pengőbe kerülne a lágymányosi Nemzeti Stadion és vásárváros. Közgazdasági és Közlekedési Tudósító, 1937. december 1. A finanszírozásra más elképzelések is születtek. Volt olyan terv is, amely 25 éves futamidejű, végül 85%-os kamatos kamatot nyújtó általános nyereménykötvény kibocsátásában látta a megoldást. L. Koós László felsőházi tag emlékirata a finanszírozásról. 1937. november 26. OL K 305 174. cs. 1935-1938-5/2. 93.457/1938. sz. (26-29. f.) 163. BIERBAUER Virgil: Városépítési problémák 1938-ban. Vállalkozók Lapja, 1938. január 3.5. Bessenyey Zénó FKT-elnök levele Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. 1938. február 5. OL K 305 174. cs. 1935—1938—5/2. 93.457/1938. sz. (20. f.) Misley 1938,602. MARÓTI, 1940. 91. 164. A Sportügyi Különbizottság ülése. 1938. január 19. BFL

IV. 1403 dd. FKT 1940,40^43. 165. A Lágymányoson húszmillió pengő költséggel felépítik a Nemzeti Stadiont. Műszaki Világ, 1940. július 6. 6. Törvényjavaslat a Nemzeti Stadionról. Érdekes terv a Nemzetközi Vásárral kapcsolatban. Magyar Közgazdaság, 1940. július 11.1. MARÓTI, 1940. 116. Harrer 1941. A közmunkatanács ezen új tervét részleteiben nem ismerjük. 166. Városrendezési tervpályázat a lágymányosi Nemzeti Stadion és Nemzetközi Vásár elhelyezésére. Magyar Építőművészet, 1942. február. 46^7. Az FKT 1942. február 24-i ülésének jegyzőkönyve. BFL II. 1. a. 1941.71. kötet 2326/1942. sz. FKT, 1942. 12. 167. K. Császár Ferenc (1879-1955) építész, 1941-től a közmunkatanács alkalmazásában. További építészeti munkásságát nem ismerjük. Kismarty-Lechner Jenő (1878-1962) - a kor egyik legdivatosabb építésze, a Rezső téri templom (1931), a Hermina úti templom (1937) és az eucharisztikus kongresszus főoltárának (1938) tervezője - két művével is részt vett a pályázaton. L. BTM KM ÉT KISMARTY-LECHNER. 66.29.2. és 66.29.3. Városrendezési tervpályázat a lágymányosi Nemzeti Stadion és Nemzetközi Vásár elhelyezésére. Magyar Építőművészet, 1942. február. 47. 168. K. Császár terveit 1. Városrendezési tervpályázat a lágymányosi Nemzeti Stadion és Nemzetközi Vásár elhelyezésére. Magyar Építőművészet, 1942. február. 46. A Stadion és az állandó vásárterület modellterve. Magyar Építőművészet, 1943. november. 274. A versenyben indult még Fischer József (1873-1942) építész, Tóth Zsigmond (1894-?) mérnök, Tömböly Dénes (1898-?) építész, politikus, Végh Gyula (1872-?) építész és Záborszky Gyula (?-?) mérnök. Néhányuk tervét közli: Városrendezési tervpályázat a lágymányosi Nemzeti Stadion és Nemzetközi Vásár elhelyezésére. Magyar Építőművészet, 1942. február. 46^7. 169. Tervpályázatot írnak ki a Nemzeti Stadion felépítésére. Nemzeti Sport, 1942. június 2. 1. A Stadion és az állandó vásárterület modellterve. Magyar Építőművészet, 1943. november. 274. Nagyarányú építkezések a Lágymányoson. Budai Krónika, 1944. február 23. 1. BORBÍRÓ, 1947. 320. 170. Rimanóczy Gyula (1903-1958) építész. A hazai modern építőművészet egyik legkiválóbb alakja. A Műszaki Egyetem „R" épületének tervezéséért (1955) Kossuth-díjat kapott. Más ismert épületei: Pasaréti ferences templom és rendház (1934), Nemzeti Sportcsarnok (Gerlóczy Gedeonnal, Müller Miksával, Simkovits Lajossal és Tóth Imrével, 1941) és Dob utcai Postaigazgatóság (ma: Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium; Hidasi Lajossal és Papp Imrével, 1939), Bosnyák téri templom (befejezetlen, 1944). 171. Az 1944. november végén készült terveket 1. OMVH MÉM Rimanóczy 69. 2. 1-5. sz. 172. KÉPESSY, 1946. BFL XV 322 FKT. 73. sz. 173. /FÖLDESS

Y János: Az 50 éve Európa bajnok Hajós Alfréd jövőre - első olimpiai bajnokságának 50 éves jubileumára szeretné megkezdeni a Magyar Olimpiai Stadion építését. Képes Figyelő, 1945. október 6. Sport-figyelő melléklet. HAJÓS Alfréd: Központi Sport-telep Népstadion műszaki ismertetése. 1946. február 8. TSM Hajós. 201. sz. boríték. 174. HAJÓS, 1947. E mérkőzéssel egyébként a magyar futball születésének 50. évfordulóját ünnepelték, és a kezdőrúgást éppen Hajós végezte el, aki a BTC-vel már az első hivatalos hazai futballmérkőzésen is játszott a Vienna ellen. 175. Fischer József FKT-elnök levele Bognár József polgármesterhez. 1947. július 31. BFL XXI. 508 c. 322.119/1947-III. sz. (III. 5365/1947. lvt. sz.) 176. Weichinger Károly (1893-1982) építész, 1954-ben Kossuth-díjat kapott. Legismertebb munkája a Gellérthegy Dunára néző szikláiba épített Pálos-rendi kolostor (ma a Balettintézet kollégiuma, 1934), a pécsi pálos templom (Nendtvich Andorral, 1935), a Szilágyi Erzsébet leánygimnázium (Hübner Tiborral, 1937), az egykori csepeli pártház (ma az MSzP irodája 1952) és az ajkai kórház (1962). 177. HAJÓS Alfréd-WEICHINGER Károly: A XIV. ker. régi Lóversenytér helyén létesítendő központi sporttelep helyszínrajza. 1947. augusztus 21. BFL XXI. 508 c. 324.328/1947-III. sz. (III. 5365/1947. lvt. sz.) Értekezlet a Népstadion építéséről. 1947. december 2. OL XIX-A-16-b. 130. doboz. Sportlétesítmények. Népstadion. Tervfeladat - Népstadion. Összesítés. 79