Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)
TANULMÁNYOK - Zeidler Miklós: A Nemzeti Stadiontól a Népstadionig 9-87
80. WITTENBARTH, 1933.351. 81. MATTYÓK, 1933. 809-812. A Gellérthegy, mint a főváros egyik leglátványosabb egyszersmind központi elhelyezkedésű területe, emberemlékezet óta bizonyos jelképes fontossággal bírt. E szimbolikus többletet a rebellis Budapestet fenyegető Citadella, a Gellért-emlékmű és a sziklakápolna, ill. Széchenyi István panteonszerű Üdvleldéje, az Ezredévi Emlékmű, az irredenta indíttatású Magyar Nemzeti Pantheon Temploma és Magyar Kálvária rajzasztalon maradt tervei, végül pedig a ma is látható Felszabadulási Emlékmű is igyekezett kihasználni az összhatás növelésére. A főváros éppen ezért a szokásosnál is jobban megpróbálta a nem megfelelőnek tartott épületterveket távol tartani ettől az egyedi helyszíntől, és igen takarékosan bánt mind a magán-, mind a középítési engedélyek kiadásával. Ugyanennek a szigorúságnak esett áldozatul Kaffka Péter 1934-es szabadtériszínpad-terve is, amely az antik görög teátrumok mintájára a léppsős nézőtér kialakításához a természetes domborzati adottságokat használta volna ki. Kaffka színháza, valamint Póka-Pivny és Wittenbarth stadionja nagyjából ott állt volna, ahol ma a gellérthegyi víztározó Vadász György által komponált szellemes felszíni együttese húzódik. Az elképzelt uszoda helyén ma a Tabáni Tenisz Center pályái állnak. 82. MATTYÓK, 1933. 83. Schäffer István 32.000 négyszögöl telket ingyen ajánlott a fővárosnak. Pénzügyi Kurír, 1933. május 1. 8. Schäffer a polgármesterhez intézett beadványában kérte, hogy a főváros a terület szabályozását és közművesítését teljes egészében végezze el, a földmunkák pedig két éven belül készüljenek el. 84. Kelemen Kornél képviselőházi beszéde. 1933. május 20. KN 1931-1936, XVI. 395-396. A Sportügyi Szakbizottság ülése. 1933. június 23. Melléklet. BFL IV 1403 dd. 85. A Sportügyi Szakbizottság ülése. 1933. május 2. BFL IV. 1403 dd. A fővárosban ekkor már a Ferencváros, az MTK és az Újpest is rendelkezett nagy nézőterű pályával. 86. A Sportügyi Szakbizottság ülése. 1933. június 23. BFL IV. 1403 dd. 5-6. f. 87. TSM Hajós. 195. sz. boríték. Nota bene: Hajós a régi lóversenyteret korábban még előnytelen környezete és szennyes levegője miatt elvetette. Vö. HAJÓS Alfréd: Magyar Stadion. Sporthírlap, 1919. március 17. 1. 88. NÁDAS Ödön: Stadion 60.000 néző befogadására. Műszaki leírás. 1933. október. BFL IV 1409 c. 1366/1938-III. lvt. sz. Nemzeti Stadion. IX. ker. Kis Rákos. 89. Vágó Pál (1894-?) építész. Részt vett az 1932. évi Los Angeles-i olimpia művészeti versenyében - minden valószínűség szerint egy sporttelep tervével -, ám díjat nem kapott. Építészeti tevékenységét nem ismerjük. 90. Árkay Bertalan (1901-1971) építész. Legismertebb munkája - számos budai hegyvidéki villa mellett - az OTI-bérházak együttese a Köztársaság téren (többekkel, 1933-1934), a modern kialakítású városmajori Szent Szív plébánia (apjával, Aladárral, 1933-1936) és a mohácsi emléktemplom (apjával, Aladárral, 1942). Ugyancsak az ő tervei alapján készült az Irinyi János u. 31. sz. alatti ún. Gubernátor-társasház (1942). 91. Borbíró (1945-ig Bierbauer) Virgil (1893-1956) építész. Az 1920-as évektől kibontakozó meghatározó építészetkritikai, művészettörténeti és városrendezési elméleti munkássága mellett gyakorló építészként is működött. Legismertebb épületei a tihanyi Sportszálló (1923), a galyatetői turistaház (1924), a kelenföldi áramfejlesztő telep több épülete (1926-1933), budaörsi repülőtér fogadóépülete (Králik Lászlóval, 1937). ' 92. ELEK Artúr: A jövő Budapestje. Budapest városépítési problémáinak kiállítása. A Pesti Városháza, 1933. december 15. 14-15. 93. Nem ismerjük pontosan a két építész közötti munkamegosztást, a levéltári dokumentumok és a tervanyag azonban arra vall, hogy a munka oroszlánrészét - mind az elhelyezés, a városrendezési koncepció, a látvány, mind pedig a terv qépszerűsjtése tekintetében - Borbíró végezte. 94. ÁRKAY-BORBÍRÓ, 1933. 278-279. 95. Vö. ÁRKAY-BORBÍRÓ, 1933. BORBÍRÓ, 1947. FEHÉRVÁRI, 1987. 41-44. és 63-64. Borbíró 1933 első felében kis könyvet jelentetett meg Budapest városfejlesztési kérdéseiről, s a fejezetek tagolásakor a sportterületeket következetesen a városi zöldterületek közé sorolta. Borbíró ennek megfelelően úgy vélte, hogy a hovatovább „nélkülözhetetlenné váló Nemzeti Stadion [...] mindenesetre, mint az összes sportágakat felölelő sportpark kell, hogy megépüljön". Ekkor még nyilván nem készítette el aranyhegyi tervét, hiszen a főváros által adományozott Rákosi-rét tervének tökéletesítését indítványozta. L. BORBÍRÓ, 1933. 48-49. 96. ÁRKAY-BORBÍRÓ, 1933. 286-288. 97. ÁRKAY-BORBÍRÓ, 1933. 289. 98. L.KAFFKA, 1934. 224. 99. ÁRKAY-BORB,ÍRÓ, 1933.282-285. Az Óbudai-híd (vagy Hungária-híd, ma Árpád-híd) vonalát csak 1935-ben jelölték ki. Építése 1939-ben kezdődött, a háború miatt 1943-1948 között szünetelt a munka, s a hidat csak 1950-ben adták át a forgalomnak. 100. Érdekes nyilatkozatok a Nemzeti Stadion-ügyében a tegnap megnyílt városépítészeti kiállításon. Sporthírlap, 1933. november 11. 6. Fantasztikus terv a Nemzeti Stadion felépítésére. Halvaszületett ötlet Óbudára építeni a sportstadiont. Újság, 1933. november 15. 9. 101. OL K 305 174. cs. 1932-1934-5/2. 81.208/1934. sz. (22. f.) 75
