Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Zeidler Miklós: A Nemzeti Stadiontól a Népstadionig 9-87

13. A Vérmező históriája. Budai Hírlap, 1913. december 7. 3. Magyar Stadion. Budai Hírlap, 1914. május 10. 1. Magyar Nemzeti Stadion, 1926.6. 14. Hajós Alfréd (1878-1955) építész. Az első újkori olimpia kétszeres úszóbajnoka, többszörös Európa-bajnok, az 1924-es párizsi szellemi olimpia győztese. Legismertebb épületei: debreceni Arany Bika szálló (Villányi Jánossal, 1912), Megyeri úti stadion (1924), újjáépített Millenáris versenypálya (Mattyók Aladárral, 1928), Nemzeti Sportuszoda (1930), Pünkösdfürdői strand (1935). 15. Villányi János (7-1958 előtt) építész. 1904-ben vette fel Hajóst az irodájába, majd számos közös pályázaton és építkezésben vettek részt. 16. Hajós a kidolgozott tervet már 1912-ben benyújtotta a kultuszminisztériumhoz, ahonnan az OTT-hez került és elnyerte Berzeviczy Albert elnök tetszését. Bizonyos források úgy tudják, hogy maga Berzeviczy kérte fel Hajóst a tervek elkészítésére. L. b. m.: Hajós Alfréd győzelmes stadionterve majdnem lekésett a párizsi pályázatról. Ma Este, 1924. június 19. 11. PANCZÉL Lajos: Milyen legyen és hol legyen a Nemzeti Stadion? Hajós Alfréd, a párizsi olimpiai-stadion tervpályázatának győztese nyilatkozik a magyar stadion építésének lehetőségeiről. Újság, 1933. november 19. 28. Das Stadionproblem. Pester Lloyd, 1934. január 21. 11. 17. A magyar Stadion. Testnevelésünk jövője. Világ, 1913. december 17. 10. m. o.: Magyar Stadion és Testnevelési Akadémia. Magyarország, 1913. december 17. 12-13. A Magyar Stadion és a Tornatanárképző Intézet építkezésének tervezete. Vállalkozók Lapja, 1914. január 7. 8-9. Az egyes versenypályák méreteire ekkor még nem léteztek szigorú előírások. Különösen jellemző volt ez az úszásra, ahol egyáltalán nem volt ritka a folyóvízi vagy tengeri futam sem. Ugyanígy a futószámokat is hol 400, hol 500 méteres pályán bonyolították le, az olimpiai Panathínaikon stadion futópályája pedig mindössze 333 1/3 méter hosszú volt, rendkívül éles kanyarokkal. 18. A magyar Stadion. Érdekes Újság, 1914. január 4. 18-19. 19. NÓTI József: A lágymányosi stadion. A Szabadpolgár, 1914. május 3. 1-2. 20. Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi miniszter leirata a főváros tanácsához. 1914. február 26. MOB II. 103. sz. A MOBülés jegyzőkönyvének kivonata. 1914. május 26. MOB II. 105. sz. 21. A párizsi vote d'opinion históriájához 1. Az olympiász jegyében. Sporthírlap, 1914. június 29. LA MOB-ülés jegyzőkönyvének kivonata. 1914. július 14. MOB II. 106. sz. Épüljön fel a Nemzeti Stadion. A magyar sportélet vezetőinek hozzászólása a Nemzeti Stadion felépítésének kérdéséhez. Újság, 1933. december 24. 10. 22. Az OTT levele a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. 1918. december 24. IMTST VI. 8. sz. (Lovászy Márton ekkor már nem volt hivatalban, a miniszteri poszt üresedésben volt.) 23. HAJÓS Alfréd: Magyar Stadion. Sporthírlap, 1919. március 17.1. és március 31.7. HAJÓS Alfréd: A Margitszigeti Stadion. Sportképek 1919. május 14. 145-148. Hajós becsléseit a magunk részéről túlságosan is optimistáknak tartjuk. 24. MATTYÓK Aladár (1882-1960) mérnök. Számos sportág jeles művelője az FTC, a MÁFC és az Óbudai Torna Egylet színeiben, utóbb az FTC és a MAFC vezetőségének tagja. Több sportépületet tervezett Hajós Alfréddal. Fontosabb épületei: Üllői úti FTC-pálya (1910-1911, újjáépítve: 1920-1921), Testnevelési Főiskola (1925), újjáépített Millenáris versenypálya (Hajós Alfréddal, 1928), BSZKRT-pálya (ma BKV Előre, 1929). 25. Mattyók Aladár: A magyar Stadion. I—

II. Sporthírlap, 1919. május 19.1. és május 26.2-3. HAJÓS Alfréd: Stadion és strandfürdő. Jegyzetek Mattyók Aladár tanulmányához. Sporthírlap, 1919. június 9. 5. 26. Károly Lajos (7-1925 k.) építész. Életrajzi adatait és munkásságát nem ismerjük. 27. LÁNG, 1969. 11. 28. L. h. a.: Előadás a budapesti Stadionról (Sportmatiné az Urániában). Sporthírlap, 1919. augusztus 4. 6. 29. Karafiáth Jenő törvényjavaslata a testnevelésről. Indoklás. 1920. július 31. NI 1920-1922. III. 106. sz. 12. § 365-366. 30. Magyar Nemzeti Stadion, 1926. 7. Magyar Nemzeti Stadion, 1928. 297-331. Stadion-sztori, 1988. 6. 31. SZIGETI János: Stadion és múzeum. Budai Napló, 1920. május 13. I. ROZINAY István: A magyar nemzeti stadion a budai Vérmezőn. Építőipar, Építő Művészet, 1920. szeptember 15. 69. Magyar Svájc a budai hegyekben. Rendezik a Draschegyár telkét. A Nap, 1920. október 3. 7. A pasaréti helyszínt először a főváros városrendezési és magánépítési ügyosztálya hozta javaslatba. Warga László városrendezési szakértő szakvéleménye a főváros tanácsa részére. 1926. március 30. BFL IV. 1407 b. 4129/1925-III. sz. 32.295/1926-III. sz. Ezen a helyen később felépült a Budapesti (Budai) Torna Egylet pályája, ma pedig a Vasas teniszpályái állnak itt. 32. A magyar stadion. Az Új-Margitsziget - Pesti világfürdő? Nemzeti Sport, 1920. szeptember 24. 4. 33. Langer Károly (1879-?) mérnök, építési vállalkozó. Az ő kivitelezésében készült a Tihanyi Biológiai Intézet (tervezője Kotsis Iván, 1926-1927) és az egykori Krayer-Krausz-féle bérpalota a Bulcsú utca és a Kassák Lajos utca sarkán. 34. Mannó Leonidas sportoló. Saját költségén vett részt az athéni olimpián, de a 100 méteres síkfutásban helyezetlen maradt. 35. ZSEMBERY-MANNÓ, 1921. (Különösen 207-208., 216. és 218.) 36. 19214,111. te. a testnevelésről. MT 1921. 439-441. 37. Fetzmann Károly kultuszminisztériumi segédhivatali igazgató levele az OTT elnökségéhez. 1922. június 30. OL K 450. 1922. 1197. sz. Az OTT felirata a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. 1922. július 5. MOB II. 115. sz. 38. Am. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1924. évi 9000. sz. rendelete a testnevelésről szóló 192LLIII. te. végrehajtásáról 72