Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Zeidler Miklós: A Nemzeti Stadiontól a Népstadionig 9-87

lalat 1953 végén már perben állt az előbbi tartozásai és az utóbbi hiányos munkavégzése miatt.) A nézőszámot ennek ellenére sikerült fölvinni, mert röviddel a megnyitás után keskenyebb ülőtávolsággal újraszámozták az ülőhelyeket, és póttribünöket állítottak fel a stadion lelátóin. Ezzel hivatalosan 93 ezerre nőtt a férőhelyek száma, de ha a nézők kicsit összébb húzódtak, még többen is elfértek. (A labdarúgó válogatott osztrákok elleni mérkőzését 1955. október 16-án például 104 ezren látták.) A Népstadion első igazgatója, Németh Imre kalapácsvető olimpiai bajnok szerint a stadiont akár 130 ezresre is bővíthették volna, ha Budapest kapja az 1960-as olimpia rendezési jogát. Ez azonban sajnos elmaradt. A játékok rendezésére 17 város pályázott - a legnagyobb eséllyel Róma, Brüsszel, Lausanne és Budapest. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1955. június 13-18. között Párizsban, a Szövetségesek Klubjában tartotta sorsdöntő ülésszakát, ahová a pályázó városok (az említetteken kívül Detroit, Mexikóváros és Tokió) makettek, tervrajzok, fényképek és rajzok légióival érkeztek. Budapest az utolsó előtti körben esett ki a versenyből, az utolsó fordulóban Róma szoros szavazással nyert Lausanne előtt.

232 Az 1960. évi olimpia „elvesztése" után az illetékesek lemondtak a reprezentatív Nemzeti Stadion megvalósításáról. Sem a régi lóverseny téren, sem az Aranyhegyen nem jött létre a korábban oly sokat emlegetett sportliget. A Népstadion nagylelátójának továbbépítése is végleg lekerült a napirendről, 1956ban pedig az állóhelyek egy részének ülőhellyé történő átalakítása miatt a befogadóképesség 83 ezerre csökkent. A hazai labdarúgósport és atlétikai lassú hanyatlásával, valamint a televízió elterjedésével párhuzamosan a nézőszám fokozatosan apadt és ma már ritka az a sportesemény, amely húszezer nézőnél többet kicsalogat a stadionba. A Népstadion bővítése már nem időszerű - mára inkább az állagmegóvási és korszerűsítési munkák kerültek előtérbe -, és a fejépület két bejárati díszoszlopa is hiába várja, hogy az olimpiai öt karikát viselő homlokzati párkány, mely most a statikai számítások miatt négy centiméterrel felettük „lebeg", az újabb nyolc emelet súlya alatt végre rájuk nehezedjen. \ JEGYZETEK 1. A magyar olimpiai bizottság elnökei a királynál. Az Újság, 1913. június 25. 8. Az Olimpiai Bizottság elnökei a királynál. Magyar Nemzet, 1913. június 25. 8. 2. Stadion-sztori, 1988. 5. 3. Magyar Nemzeti Stadion. 1928. 303-304. 4. Épüljön fel a Nemzeti Stadion. A magyar sportélet vezetőinek hozzászólása a Nemzeti Stadion felépítésének kérdéséhez. Újság, 1933. december 24. 10. 5. A Magyar Olimpiai Bizottság beszámoló jelentése a stockholmi olimpiáról Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. 1912. november 20. MOB II. 100. sz. A MOB-ülés jegyzőkönyvének kivonata. 1914. július 14. MOB II. 106. sz. 6. Az első viszonylag szerény, néhány tízezer nézőt befogadó stadionok mellett ekkor már megépült az 1908-as olimpiának otthont adó hetvenezres londoni Shepherd's Bush-i stadion. 7. Magyar Stadion. Budai Hírlap, 1914. május 10.1. 8. Fegyverkezzünk az olympiászra! Sporthírlap, 1913. július 7.1. Magyar Stadion. Múzsa Gyula nyilatkozata. Esti Újság, 1913. augusztus 13. 78. Magyar Stadion. Budai Hírlap, 1914. május 10. 1. Magyar Nemzeti Stadion, 1928. 303-304. Épüljön fel a Nemzeti Stadion. A magyar sportélet vezetőinek hozzászólása a Nemzeti Stadion felépítésének kérdéséhez. Újság, 1933. december 24. 10. 9. Lauber Dezső (1879-1966) építész. 1906—1915-ig a Magyar Olimpiai Bizottság titkára, 1913-ban a székesfővárosi tanácsi építési ügyosztály mérnöke. Jeles úszó, kerékpáros, teniszező, labdarúgó, atléta, gyeplabdázó, bobversenyző és bandyjátékos, többszörös magyar golfbajnok. Az ő munkája volt a tátralomnici bobpálya (1909), a budapesti golfpálya (1910) és kivitelezőként az újjáépített Millenáris versenypálya (1928). 10. A tervet nem ismerjük és minden bizonnyal nem is került a szakmai körök elé. Valószínűsíthető, hogy mintegy hatvanezer férőhelyes, „magyaros stílű" stadion tervéről volt szó. Vö. Magyar Stadion. Múzsa Gyula nyilatkozata. Esti Újság, 1913. augusztus 13.7-8. MATTYÓK Aladár: A Magyar Stadion. I. Sporthírlap, 1919. május 19.1. 11. SZEBENY Antal: Stadion a Vérmezőn. A Szabadpolgár, 1913. december 1.1-2. HODÁSZY, 1931.148. 12. Az OTT levele Bartha Albert honvédelmi miniszterhez. 1918. november 24. IMTST VI. 10. sz. 71