Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)
TANULMÁNYOK - Zeidler Miklós: A Nemzeti Stadiontól a Népstadionig 9-87
György 199 kapott állami megbízást egy ellenterv készítésére. Janákyék terve 1948 decemberére meg is született: a 34 szektorra osztott, körbezárt földlelátó fölött egyszintes vasbeton óriástribün magasodott az északi és déli oldalon 3-3 szektornyi nyílással (26. kép). Ezzel csökkentették a hossztengelyen fekvő, kedvezőtlenebb rálátást nyújtó nézőhelyek számát, a kieső férőhelyeket viszont úgy pótolták, hogy a kistengelyhez közeledve egyre emelték a nagytribün magasságát - a felezővonalhoz eső legnagyobb felső szektor így éppen másfélszer annyi nézőt fogadhatott, mint a kapuk mögöttiek. E terv is kritikákat váltott ki - elsősorban a lelátókaréj megtörése miatt -, de több vonatkozásban hatással volt a további tervezés menetére. Visszatért a körbezárt földlelátó alkalmazásához, a jó nézőhelyek szaporításának követelményéből kiindulva felvetette a nagytribün részleges megépítésének gondolatát, a stadion töltését a pilonokban elhelyezett feljárókkal oldotta meg, és - ami a legfontosabb - újból rajzasztalhoz ültette Dávid Károlyt. 200 Dávid 1949 elején Janákyval fogott össze és márciusban az illetékesek elé tárta új tervét. Az elegáns, majdnem légies, halványan kagylóra emlékeztető stadion lényegében a Janáky-Rimanóczy-Jánossy-féle koncepciót követte azzal a különbséggel, hogy a nagytribün nyílását itt alacsonyabb lelátókaréj töltötte ki (27. kép). A nyugati és keleti oldal magastribünjei között így szelíd mélyedés keletkezett, ami a lelátónak oldalnézetből aszimmetrikus nyeregszerű formát kölcsönzött. Amilyen könnyed és nagyvonalú volt azonban e tribünrendszer, épp olyan súlyos mérnöki problémákat vetett fel. Az állandóan változó magasságú, egymással ellenkező irányban és mindig különböző szög alatt hajló lelátóperemek kiépítése túlzottan lassította és drágította volna a kivitelezést, így végül e tervről is le kellett mondani. 201 Közel egy évvel a munka megkezdése után tehát még mindig nem volt jóváhagyott terv, miközben a földsáncok már javában emelkedtek. A kivitelezésben szintén több kedvezőtlen körülmény lassította a tempót. Gondot jelentett, hogy mivel a háború után törmeléklerakó helynek használt területről a kitermelt szemetes földet baleset-veszélyessége miatt nem lehetett a körtöltésbe építeni, hanem el kellett szállítani, a jól ülepedő, finom homokot pedig a szomszédos területről kellett kiemelni. A tél sem kegyelmezett. Az első évben már november közepén olyan fagyok jöttek, hogy le kellett állni a munkával, ráadásul tavaszra kiderült, hogy a viharos szelek háromezer köbméternyit elhordták a homoktöltésből. Mind28. kép. Ifj. Dávid Károly-Fecskés Tibor-Harmos Zoltán hetvenezres stadionja nyugati óriáslelátóval (1950. február) Halászi, 1953.341. 62
