Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Zeidler Miklós: A Nemzeti Stadiontól a Népstadionig 9-87

volna, amit kánikula esetén a peremen futó vízvezeték segítségével lehetett hűteni. A tervleírás szerint a tető végétől élővirággal díszített alumínium pergolasor indult körbe a lelátón. Az északi főbejáratnál alu­míniumvázú üvegtorony tört a magasba - egyszerre szónoki emelvény és zászlóárboc, panorámaétterem és óratorony -, melynek jellegzetes Népstadion-harangjátéka volt hivatva megnyitni a viadalokat. Limbek meglepően alacsony költségvetést készített tervéhez, amelyben a 75 ezres stadion tornyostul­parkostul-tetőstül csak 28 millió forintba került. 181 A terv március közepén Kádár János támogató aláírásával került a kultuszminisztérium és a Nemze­ti Sport Bizottság elé, s az Önálló Vasas-stadion felépítése a hónap végén már elintézett ügynek tűnt. Ugyanekkor a Szabad Nép rövid hírben tudatta, hogy a Gazdasági Főtanács „a tömegsport nemzetneve­lő jellegére való tekintettel szükségesnek tartja egy nagy befogadóképességű Népstadion megépítését". A főtanács 1948. március 18-i határozatában felszólította az építési és közmunkaügyi minisztert, hogy készítse el a negyvenezres (hetvenezresre bővíthető) stadion költségvetését. A határozat a Limbek-féle terv építési ritmusához igazodott, és azzal számolt, hogy az első ütem augusztusra elkészülhet. 182 Szakmai körökben azonban élesen bírálták Limbek tervét, és ki-ki a saját elgondolását igyekezett előtérbe tolni. A stadion megtervezésére végül az Állami Építéstudományi Intézet középítési osztálya ka­pott megbízást. A munkát ifj. Dávid Károly osztályvezető, 183 valamint Juhász Jenő 184 és Kiss Ferenc 185 építész végezte. 1948 áprilisában elkészült rajzaikon hetvenezer ülőhelyes ovális aréna látható, három teljesen körbezárt tribünszinttel, az északi és déli oldalon valamivel kisebb lelátómagassággal. E terv az elkövetkezendő években számos - olykor gyökeres - módosításon esett át, mégis ez volt minden továb­bi terv kiindulópontja s ennek alapján kezdték meg a földmunkákat a nyár folyamán. 186 A munka megindításáig persze még több hivatalnak is jóvá kellett hagynia az építkezést. Az FKT már 1947 nyarán kijelölte a régi lóversenytér 31 hektáros területrészét a stadion céljaira, a Magyar Ál­lamvasutak azonban 1948 áprilisában ismételten jelezte, hogy fejlesztéseihez igényt tart a Verseny utca meghosszabbításától délre eső telkekre. Az ily módon 22 hektárra csökkent terület szabályozási vázlat­tervét a városrendezési és magánépítési ügyosztály még ugyanabban a hónapban előállította. A rajz ész­revehetően a Hajós-Weichinger-féle vázlat alapján készült, de annál jóval kevesebb sportépülettel szá­molt. A rendezés alapját az Egressy út délnyugati irányban történő meghosszabbítása jelentette, ami a sportcentrumot két részre bontotta. A nagyobb nyugati térfélre került volna az északnyugat-délkeleti tá­jolású nagystadion, melynek bejáratait a Vorosilov útnál létesítendő autóbusz-megállóból, valamint az Istvánmezei út, a Dózsa György út és a meghosszabbítandó Egressy út felől lehetett elérni. A stadion kör­nyékére több parkot és gépkocsitárolót is terveztek. A keleti kisebb területen óriásparkoló, valamint egy­egy kisebb parkoló állt gépkocsik és kerékpárok részére, és ugyanitt kapott volna helyet egy edzőpálya is. 187 A polgármester elfogadta a javaslatot, a Gazdasági Főtanács május 20-i határozatával elrendelte a stadion megépítését, az Országos Tervhivatal pedig június-július hónapra már be is ütemezett 700 ezer forint tervhitelt. Most a fővároson volt a sor, hogy a régi lóversenytér kialkudott területét rendelkezésre bocsássa. Ez nem is váratott magára sokáig: 1948. június 23-án Hidas Ferenc tanácsnok indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy a fóváros a kérdéses területet 99 évre az újonnan megalakított Országos Sport Hivatal, ill. a Magyar Kincstár használatába adja a Népstadion céljára. Ezzel a Vasasnak végleg le kellett mondania arról a tervéről, hogy a Limbek-féle stadiont - melynek költségvetését egyébként idő­közben 15 millió forintra vitték le - a régi lóversenytéren építse meg. 188 A dolgok ekképp alakulván, most már az építkezés ünnepélyes megnyitásának protokollját kellett ki­dolgozni. A ceremóniára július 12-én, hétfőn délután öt órakor került sor: rövid megnyitó után a legfőbb sportfelelős, Hegyi Gyula kultuszállamtitkár tartott beszédet, melyben szimbolikus értékűnek mondta, hogy a Horthy-rendszer ígérgetései után „a magyar demokrácia alkotja meg a stadiont". Tildy Zoltán köztársasági elnök elvégezte az első kapavágást, majd „néhány kubikos által meglazított földből pár la­pát földet hányt az eléje tolt csillébe. Ezután a kubikusok láttak neki a lapátolásnak és két-három csille megtöltésével és azok tartalmának kissé távolabb történő kibontásával jelképesen megkezdődött a stadi­onépítés." 189 58

Next

/
Oldalképek
Tartalom