Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Zeidler Miklós: A Nemzeti Stadiontól a Népstadionig 9-87

18. kép. Hajós Alfréd: A Nemzeti Sporttelep terve a régi lóverseny téren (1924 és 1936) Magyarország, 1936. március 4. 12. annál is inkább szükség van, mivel az elcsatolt területek visszaszerzéséhez edzett és harcra kész fiata­lokra van szükség, „göthös, horpadtmellű, véznakarú magyar fiatalsággal soha revíziót elérni nem fo­gunk". S hogy felszólalása ne tűnjék merő követelőzésnek, a finanszírozásra vonatkozólag is kirukkolt egy Ötlettel. Javasolta, hogy a berlini magyar olimpikonok kiutazását segítő - és éppen akkoriban zajló - feláras olimpiai csokoládéakció mintájára a zsilettpenge árát toldják meg szerény stadionpótlékkal, összesen évi félmillió pengő értékben. 152 A fővárosi sportügyi különbizottság időközben úgy határozott, hogy újabb helyszíni szemléket tart, s ennek előkészítésére át akarta kérni az addig született elhelyezési terveket. Először a közmunkatanács­nál érdeklődtek, aztán a Testnevelési Tanácsnál - és a tervek nem voltak sehol. Ekkorra azonban végre elkészült a MMÉE jelentése a két évvel korábban kiírt pályázatról. 153 A zsűri a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye 1936. március 15-i számában tette közzé je­lentését. A tanulmány elöljáróban megállapította, hogy a korszerű stadionkoncepciónak megfelelően Bu­dapestnek sportligetre van szüksége az összes olimpiai sportág verseny- és edzőpályáival, felvonulási térrel, rendezett parkkal és közlekedőutakkal. „Teljesen elhibázott minden olyan elgondolás - folytató­dott a jelentés -, mely a stadiont a város középpontjában, illetőleg kimondottan belterületén igyekeznék felépíteni." Ugyanakkor a stadion nem lehet túlságosan messze sem a városközponttól: egyórás utazás­sal elérhetőnek kell lennie. A legalább 36 hektár területű, egyharmad részben beépítendő sportligetben hatvanezres (szükség esetén százezresre bővíthető) labdarúgó- és atlétikai stadiont, úszó- és teniszstadi­ont, fedett sportcsarnokot, teniszpályákat, tomagyeppályát és kellő számú gyakorlópályát kell elhelyez­ni, és gondoskodni kell alkalmas gyülekezőhelyek, közlekedőutak és zöldterületek kilakításáról is A pá­lyák, valamint a belső út- és villamoshálózat, a parkok, a vízvezeték és a kerítés kiépítésének együttes költségét a jelentés 8 millió pengőben állapította meg. Ehhez járultak még a szükséges közlekedési fej­lesztések és az esetleges feltöltési-alapozási többletberuházások költségei. A bírálóbizottság mindezek 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom