Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Zeidler Miklós: A Nemzeti Stadiontól a Népstadionig 9-87

17. kép. Szesztay László Nemzeti Stadionja Albertfalván (1933. szeptember) BFL XI. 834 Sorg tani. A terv esélyeit nagyban rontotta, hogy a stadionhoz csak a sivár képet nyújtó kelenföldi és budafo­ki gyártelepek érintésével lehetett eljutni, valamint az is, hogy Albertfalva közigazgatásilag ekkor még nem tartozott a fővároshoz, igaz, a csatlakozás dolgában már folytak a tárgyalások. 138 Heysa Károly a Népliget déli részébe helyezte mintegy 40 hektáros stadionját. A környék nehéz le­vegőjét frissítő parkos területből igyekezett minél kevesebbet kiszakítani, ezért az olimpikonok részére külön falut nem is tervezett, őket a közeli iskolákban és a Ludovika Akadémián kívánta elszállásolni. (A Népligetben még a stadionhoz tartozó edzőpályák építésére sem volt föltétlenül szükség, mivel a Ferenc­város, az MTK, a BSZKRT stadionja és a többi szomszédos sportpálya e célnak kiválóan megfelelt.) 139 Hidasi Lajos és Schmitterer Jenő a rákosi gyakorlótérre vitte a stadiont: ugyanoda, ahová a hat év­vel korábbi Warga-féle elhelyezési terv. A Hidasiék által berendezett terület azonban valamivel karcsúbb volt - csupán 500 méter széles -, és így területe az ötven hektárt sem érte el. Egyebekben a tervezők szintén komplex sportligetet alakítottak ki, ahol az evezés kivételével az összes sportág, sőt az olimpiai falu is helyet kaphatott. 140 Körmendy Nándor stadionjának nyugati lelátója a Gellérthegy tabáni lejtőjére támaszkodott, keleti tribünje pedig az Attila út mellett létesítendő parkig nyúlt. Az Attila út mentén álltak volna a versenyzők elhelyezését szolgáló sportszállók, melyek a viadalok múltával mint közepes igényeket kielégítő fürdő­szállók is működhettek. Mivel a teljes sportliget kialakítására itt nem volt elégséges terület, Körmendy számolt a már meglévő, ill. másutt felépítendő sportépületekkel is. 141 A bírálóbizottság a pályázatok beérkezése után közel két évre visszavonult, hogy elkészítse értéke­lését. Míg a bírálók a jelentésen dolgoztak, az 1933-1934 folyamán ismételten vagy újonnan fölbukkant stadiontervek megkezdték kacskaringós útjukat a bürokrácia labirintusában. Borbíróék 1934 februárjá­ban ismét beadvánnyal fordultak Hómanhoz, s ebben az aranyhegyi stadion első ütemének, vagyis a két 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom