Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Zeidler Miklós: A Nemzeti Stadiontól a Népstadionig 9-87

16. kép. Maróti Géza: Nagyszabású kiállítási terület, a háttérben a Nemzeti Stadion (1934) MNGA Maróti. 19.699/1976. 4. doboz. 858. sz. zető és repülőbajnok vitorlázógépe is leszállt a Mocsároson. A tökéletes dramaturgiát csak az rontotta le, hogy a hegyről letekintő szemlélők az amúgy csinos természeti környezetből a lapályon felszálló köd miatt jószerével semmit sem láthattak. Ezután a küldöttség felkereste az újlaki téglagyár Bécsi úti agyaggödrét és a lágymányosi területet is, de véleményük egyöntetűen az Aranyhegy javára szólt."

4 Az Országos Közegészségügyi Egyesület ugyancsak az Aranyhegy dicséretét zengte. Az 1929-ben még a szomszédos Kaszás-rétért lelkesedő OKE most széles körben és fenntartás nélkül propagálta az Árkay-Borbíró-féle tervet. A pesti kerületek Óbuda-ellenes hangulatkeltését a szorosan vett építészeti és városrendezési érvek hangoztatásán kívül azzal igyekezett letromfolni, hogy javasolta: az Árpád fejedelem feltételezett temetkezési helye közelében fekvő stadion mellett büszke Árpád-emlékmű vagy akár Magyar Nemzeti Fórum épüljön, mely „a legnagyobb nemzeti manifesztációk színhelye" lehet.

115 A tervezők eközben elküldték a terv folyamatosan csiszolt változatait az ületékes hivatalokhoz. Az 1933 végén a Testnevelési Tanácshoz eljuttatott levelükben a sportcentrum terveit és a Magyar Építőiparosok Szövetkezete részéről érkezett hároméves hitelezési ajánlatot ismertették. Eszerint az építési költségek törlesztése az 1934/1935-ös pénzügyi évtől kezdődően kb. évi 800 ezer pengőt igényelt volna. Borbíró, aki a kampányt irányította, azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a közelgő 1935. évi budapesti főiskolai vÜágbajnokságot gyors döntés esetén akár már az új aranyhegyi stadionban lehetne megrendezni méltó külsőségek között.

116 Ezzel Borbíró valóban érzékeny pontot érintett: az 1935. évi főiskolai vüágbajnokság rendezési jogát a fennállásának harmadik centenáriumára készülő Pázmány Péter Tudományegyetem kapta, csakhogy az egyetem nem rendelkezett a lebonyolításhoz szükséges pályákkal. Kelemen Kornél már az 1933-as torinói játékokról hazatérve rámutatott erre s kijelentette, hogy a Nemzeti Stadion felépítésével nem szabad tovább késlekedni. Amikor azután a stadionvita megélénkült, Kelemen egyre határozottabban követelte, hogy a kormány tegye félre az üzleti szempontokat és alkossa meg „a magyar nemzeti gondolat grandiózus operájának csarnokát". Ezzel akkoriban igen sokan