Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Zeidler Miklós: A Nemzeti Stadiontól a Népstadionig 9-87

10. kép. Vágó Pál Nádor-kerti stadionterve (1933) Tér és Forma, 1933/12. 412. Ugyanekkor Nádas Ödön mérnök is stadiontervet készített. Az ő hatvanezres stadionja az Üllői út, a Gyáh út, az Ecseri út, a Keleti pályaudvar és a Ferencvárosi állomás töltése közti területen húzódó kis­rákosi gyakorlótéren állt volna. (A meglehetősen szerény adottságokkal bíró terület egyetlen nevezetes­sége az volt, hogy itt rendezték 1909 októberében Louis Blériot budapesti bemutató repülését.) Nádas a mintegy 11 hektáros telekre futballpályát, 400 méteres futópályát, valamint ugró- és dobópályákat tar­talmazó hagyományos arénát tervezett két változatban. Mindkét stadion 24 ezer ülő- (ebből 13 ezer fe­dett) és 36 ezer állóhelyet kínált, két-, ül. hárommillió pengős költséggel. E terv - bizonyára a választott szegényes környezet és a túlzott visszafogottság miatt - nem váltott ki komolyabb visszhangot. 88 November 10-én, pénteken kiállítás nyílt a Gellért Szálló pálmatermében Budapest városépítési problémái címmel. A MMEE által rendezett bemutatón kritika alá vonták a főváros tervszerűtlen város­elemeit, és terveket hoztak a Duna-partok, az Eskü tér (a mai Március 15. tér), a Duna-hidak és a fürdő­város rendezésére. A közönség három stadiontervet is láthatott: Vágó Pál 89 nádor-kerti sportcentrumát, Wittenbarth arénáját - bizonyára a már ismert gellérthegyi tervet -, valamint az Árkay Bertalan 90 és Bor­bíró Virgü 91 által megálmodott aranyhegyi stadiont. 92 Vágó tervének mindössze egy kisméretű látvány­rajzát ismerjük (10. kép), s ebből úgy tűnik, hogy az lényegében átmenetet képezett a sportliget és az egyszerű stadion között. A Duna mellett fekvő, észak-déli hossztengelyű, mintegy hatvanezres, hagyo­mányos labdarúgó- és atlétikai stadiont környező tágas, parkosított tereken kevés kimondottan sportcé­lú épület látható. Ilyen a téli kikötő partján álló nyitott uszoda és a stadion nyugati főbejárata mögött el­helyezett néhány edzőpálya. A terv - a szűkös terület adta nyilvánvaló korlátok miatt - némileg emlé­keztet Pogány egykori elgondolására. Látványrajza kétségkívül szellős és elegáns, a klasszicizáló mo­dem vonalak és a térelemek kínos derékszögei ugyanakkor túlzottan merevvé és ünnepélyessé teszik az elrendezést. Mindez azért is különös, mert a Nádor-kert méretei - mindössze 23 hektár - nemigen en­gedtek meg efféle pazarlást. 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom