Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)
KRÓNIKA - K. Végh Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum működése (1935-1946) 273-303
(béke)állomány engedélyezett háborús személyi szükséglet múzeumi 13 9 segédhivatali 3 1 kezelési 5 5 altiszti 11 4 munkás 32 11 Összesen: 64 fő 30 fő A múzeum jelentéseiben márciustól egyre gyakrabban találkozunk légoltalmi tanfolyam, tűzoltó- és egészségvédelmi gyakorlatok rendezésével, miközben folyt a biztonságosabb helyre szállítandó tárgyak csomagolása és az egyéb múzeumi feladatok ellátása: ásatás a polgárvárosban, nyilvántartás, restaurálás, a Központi Igazgatóság és a Régészeti és Ásatási Intézet helyiségeinek rendbehozatala és berendezése. Nagy Lajos egyik jelentésében tett megállapítása szerint a régészeti anyag konzerválása terén az intézmény ekkor már nem szorult más múzeumok segítségére, sőt a vidéki múzeumok kezdtek a Fővárosi Múzeumhoz fordulni támogatásért. Úgy vélte, ez is indokolja „egy központi konzervátori műhely felállítását a Régészeti Intézet keretein belül." 107 Foglalkoztak a gyűjtemények gyarapításával és tudományos munkát is végeztek a Budapest története II. és a Budapest Régiségei XIV kötetéhez. A jelentések szerint azonban a munka nagy részét - a szaporodó légiveszély miatt - egyre inkább a gyűjtemények biztonságba helyezése tette ki. Nagy Lajos elrendelte a műtárgyak különböző óvóhelyekre szállítását. Arra törekedett, hogy mindegyik múzeum több helyre vigye az anyagát, nyilvánvalóan azért, hogy csökkentse az esetleges pusztulás mértékét. Mindegyik részlegben folyt a tárgyak csomagolása, ládajegyzékek készítése. A Régészeti és Ásatási Intézet gyűjteményét a Károlyi-palota pincéjében helyezték el, a leletek kis részét a Halászbástya pincéjébe vitték. A képtár is összecsomagolta anyagának egy részét és a bazilika altemplomába szállította, másik részét június folyamán a Középkori Kőemléktár pincéjébe helyezte el, perzsaszőnyegeit pedig a Gellért Szálló légópincéjébe szállította. Június folyamán a képtár épületrészében, polgármesteri határozatra, a Hirdető Vállalat kapott „légoltalmi póthelyiséget". A Középkori Kőemléktárban a tárgyakat homokzsákokkal védték az esetleges légnyomás ellen. A kiállításon az emelvényeken álló köveket a padlóra helyezték. (Közben tárgyalások folytak vidéki kastélyok átvételéről azzal a céllal, hogy az értékes tárgyak egy részét vidékre menekítsék.) Az Aquincumi Múzeum először a kiállításon lévő tárgyakat helyezte biztonságba. A terra sigillata edényekről azonban előzőleg a restaurátor gipszmásolatokat készített, hogy az eredeti tárgyak elszállítása a tudományos munkát ne akadályozza. À másolatokat a Régészeti és Ásatási Intézetben helyezték el. A kiállításon az elvitt leleteket fényképekkel helyettesítették. Júliusban a könyvtárat is előkészítették szállításra a Károlyi-palotába. Mindezek a munkálatok májustól a jelentések szerint olyan körülmények között folynak, amikor „a múzeum körül van véve katonai és légvédelmi tüzérségi őrségekkel és állomásokkal..." Akiscelli kastélyba áprilistól folyamatosan helyezik el a főváros Gazdasági Hivatalának raktári anyagát. A júniusi polgármesteri rendelet szerint a bútorokat és a textilárut is ide szállítják, továbbá helyiségeket vesznek igénybe a hivatal és az altiszti lakás céljaira, az óvóhelyet pedig a Gazdasági Hivatal 25 főnyi személyzete is igénybe veszi. Július folyamán a templom földszintjén elhelyezik a Városháza helyiségeit díszítő 130 db képet, emeletén pedig a szőnyegeit. Augusztusban a polgármester utasította a múzeumot, hogy a légiveszélyre tekintettel gondoskodjon a főváros középületeit díszítő elemek (szobrok, freskók) fényképeken való megörökítéséről. A múzeum megkezdte ennek előkészítését. 108 283
