Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Zeidler Miklós: A Nemzeti Stadiontól a Népstadionig 9-87

ződésében „a magyar legendás erő megtestesítője, Toldi Miklós szobra lenne elhelyezhető, amint a vendégoldallal mutat - a Stadion felé", odébb Mátyás és a legyőzött Holubár szobra áll. A stadion tizenhat kapuját Botond, Deák Balázs (a szerző itt bizonyára Magyar Balázs kapitányra gondolt), Kinizsi, Lehel és a többi hős neve és szobra ékíti, a kapuk oszlopaira pedig a történelmi Magyarország egy-egy vármegyéjének címere kerül. „Egyelőre természetesen csak a meg nem szállt vármegyék címerei nyernének elhelyezést egy-egy oszlopon. A többit majd aszerint vésnök fel, amint a területek felszabadulnak." A főbejárat melletti óriás kőtáblák az olimpiai győztesek neveit tartalmazta volna, a főbejárat melletti két vízmedence pedig Búvár Kundnak, ill. annak a marseille-i polgárnak az emlékét örökítette volna meg, aki a hatóságok tiltása miatt úszva vitt koszorút Kossuth Lajos hajójához 1851-ben.

64 Hamarosan részletes kimunkálást nyert Óbuda polgárainak stadionpályázata is. Az Országos Közegészségügyi Egyesület (OKE) nevében Gerlóczy Zsigmond elnök és Schuschny Henrik főtitkár július 15-én felterjesztést intézett az OTT-hoz a rákosi telekadományozás ellen. Levelükben a budai oldal jó levegőjét állították szembe Pesttel, ahol a „sokféle szenny mintegy burkot alkot a város felett". Az OKE néhány hónap múlva ismét lökést akart adni a Nemzeti Stadion megrekedt ügyének. Az 1929. februári gyűlésen felszólaló Buday Gyula testnevelő tanár tagtárs leszögezte, hogy a stadiont az óbudai hegyek aljában kell felépíteni, mert ez a főváros legtisztább levegőjű vidéke s mert „a környező hegyek szépsége, fedett uszoda létesítését szinte hangosan kínáló bőséges vizű forráshoz közelsége, az evező-sport részére a Duna szomszédsága, a téli sportok: síelés, ródlizás gyakorlásához kínálkozó közeli hegyek, céllövés számára mint golyófogó a Bohn-féle téglagyár elhagyott bányájának hegyfelőli oldala, autóversenyekre a Bécsi-út, mint az ország egyik legjobb útja, amelyen át már nagyobb autóversenyeket lebonyolítottak, valóban Óbudát jelölik meg mint legalkalmasabb helyet a Nemzeti Stadion megépítésére". A sportpark optimális helyéül mindezek alapján a Kaszás-mező adódott, amit hozzászólásában ekkor Hajós Alfréd is helyeselt. Az OKE választmánya felkarolta az ötletet és folytatta akcióját a stadion rákosi „portengerbe" való telepítése ellen.

65 Budapest levegője valóban itt a legtisztább, ahol az uralkodó nyugati és északnyugati szelek által a pilisvörösvári hasadékon át behozott és előzőleg a pilisi hegylánc erdeiben megtisztult légtömegek még nem szedik fel a város által termelt szennyeződéseket. Az OKE jó érzékkel talált rá erre a szempontra, ami mind a stadion, mind az ide elképzelt sportliget, mind az ezek megvalósulása nyomán esetleg idetelepülő lakosság - vagyis a város ésszerű terjeszkedése - számára lényeges volt. Ettől kezdve a tiszta levegőt minden elhelyezési terv készítőjének mint az egyik legfontosabb tényezőt kellett figyelembe vennie. Az OKE, hogy elképzeléseinek érvényt szerezzen, minden fórumot megkeresett. Április végén levélben hívta fel a főváros tanácsának figyelmét az óbudai elhelyezés előnyeire, május elején pedig a fővárosi közgyűlésben Vörösváry Miklós javasolta, hogy a Nemzeti Stadion „közegészségi, közlekedési, sportfejlesztési és városrendezési szempontok figyelembevételével" a Kaszás-mezőségen létesüljön. Ugyancsak az OKE kampányának eredményeként a népjóléti miniszter az óbudai terület és a rákosi gyakorlótér megtekintésére szakközeget küldött ki, majd 1929. november 5-én leiratban fordult a polgármesterhez. A Kaszás-rét - így a leirat -„a Duna és a dombok közé ékelve pormentes, tiszta levegőjével és természetes szépségével, kellemes, üdítő benyomást tett", és közlekedésének megjavítására is jó kilátások mutatkoznak. „A Stadionnak igényelt területet övező vidék természeti szépségénél és sík voltánál fogva építkezésre kiválóan alkalmas", ezzel szemben a „gyárak és pályaudvarok elhelyezését és az uralkodó nyugati szeleket figyelembe véve a rákosi gyakorlótér füstös és poros légköri zónának a kellős közepébe esik, talaja erősen homokos, ez okból porképző és különösen tömegmozgásoknál a porok szellőszerű felverődését okozná és közlekedési viszonyait tekintve se nyújtana oly sokoldalú megközelítésre módot, mint aminővel a Kaszásrét kecsegtet. Mindezek alapján a Nemzeti Stadion elhelyezésére a két említett terület közül a Kaszásrét alkalmasabbnak mutatkozik."

66 Csakugyan, a Bécsi út alatt rejtőző, sportcélokra is alkalmas 21°C-os bőséges vizet adó Árpád-forrás, az előnyös fekvés és a tiszta levegő egyaránt a Táborhegy lábánál felépítendő „Árpád-stadion" javára szólt. (A részben fővárosi tulajdonban lévő, gyéren beépített területet az óbudaiak azért is különö26