Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

KÖZLEMÉNY - Létay Miklós: Az óbudai Szentháromság szoborcsoport 187-201

rsok gyérek és mind az 1900-as évekből származnak, a XVIII-XIX. századból semmilyen anyagunk nincs. Ugyanakkor a részletes és pontos térképeken - melyek közül kettőt (1810, 1862) mi is bemutatunk - mindig szerepel e köztéri alkotás, ami legalább folyamatos létét és változatlan helyét bizonyítja. Először és mindmáig a legrészletesebben Schmall Lajos írta le Budapest vallásos köztéri szobrairól 1900-ban készített és sajnálatos módon kéziratban maradt összefoglalásában.

6 Az első képek - öt darab fénykép - 191 l-ben jelentek meg.

7 A Szentháromság-szoborcsoport teljes egészében homokkőből készült, kivéve a kerítést és azt a néhány vasapplikációt, melyeket minden esetben jelzünk. Az alkotás lényegét megjelenítő középső tömb vízszintes metszete, bármely magasságban, egyenlő oldalú háromszög. Az alépítmény két részre tagolódik, melyeket párkány választ el egymástól. Az alsó rész dísztelen, sarkait vaskos voluták (csiga, illetve tekercs alakú díszítés, sarokforma) támasztják. A felső rész méreteiben némileg kisebb, ugyanakkor jóval díszesebb. A párkányra támaszkodó sarkok szintén tekercs alakú tömbök, melyek tetején egy-egy puttófej található. A felettük kihajló, akantuszlevéllel díszített konzolok három szent embernagyságú szobrát tartják. Ha szemből vizsgáljuk az alkotást, akkor bal oldalon Xavéri Szent Ferenc szobra (2. kép) áll. A bajuszos, szakállas alak miseruhát visel, nyakában stóla lóg, melynek mindkét végét kereszt díszíti. Behajlított jobb keze a stólán, illetve mellkasán nyugszik. Kissé felemelt és előrenyújtott bal keze vasfeszületet tart. Feje tetején szintén vasból készült, tizenegy ágú sugárglória. Minden ág vége öt vékony ujjként nyílik szét. Xavéri Szent Ferenc élete nincs kapcsolatban a pestissel, ő elsősorban tömeges indiai és japán hittérítése révén vált közismertté. Feltehetőleg a jezsuiták hatására terjedt el tisztelete Pest-Budán. Jobb oldalon Borromei Szent Károly szobra (3. kép) magasodik. A szőrtelen arcú férfi papi öltözetet visel. Fejét kicsit jobbra hajtja, felette a már leírt sugárglória. Nyakát egy elöl csomóra kötött kötéldarab veszi körül. Mellkasa elé emelt jobb kezében keresztet tart, melynek felső része jobb vállához támaszkodik. Borromei Károly az 1576-1578 között Milánóban dühöngő „fekete halál" és éhínség idején az emberek ápolását, élelmezését szervezte. Közben könyörgő körmenetekct vezetett, vezeklése jeléül nyakába vetett kötéllel. A harmadik sarkon Szent Flórián szobra (4. kép) áll. A bajuszos, szakállas figurán római, katonai öltözet, fején sisak, afelett pedig a korábban ismertetett sugaras glória. Az alak - kissé jobbfelé hajolva lefelé néz a lába mellett lévő, térdmagasságú és lángoló házra, s közben egy edényből (vödörből?) vizet önt rá Bal kezével feje fölé magasodó zászlót karol át. Flórián római tiszt volt és a mai Ausztria területén szolgált. Keresztény hite miatt megkínozták, majd 304-ben vízbe fojtották. Olyan szentnek tartják, aki megvédi a tűztől az épületeket és a tűzzel valamilyen kapcsolatban lévő személyeket (tűzoltók, kéményseprők, kovácsok, pékek, fazekasok stb.). A talapzat felső részének három oldalsíkján egy-egy dombormű található. A domborműveket nagyjából trapéz alakú keret szegélyezi, amely lent egyenes, kétoldalt homorú, fent enyhén domború. Legnagyobb szélessége 150, magassága 70 centiméter. A homlokoldalon hosszú lepelbe öltözött, mezítlábas nő látható, aki terméskő halmon (ágyon?) fekszik (5-6. kép). Feje Szent Ferenc, lába Szent Károly irányában helyezkedik el. Keresztbe tett alkarjai a mellén nyugszanak. Alóluk egy kereszt nyúlik felfelé, illetve a bal felkarra támaszkodva. A figura combja felett bojt lóg, ettől jobbra, a kép jobb felső sarkában kikötött függöny kettős hulláma húzódik. A dombormű Szent Rozáliát ábrázolja, aki a XII. században remeteként élte le életét Szicíliában, s amikor 1624-ben csontjait körbevitték Palermóban, az ott dúló pestisjárvány megszűnt. „Alig van történelmi hazánkban főtéri Szentháromság-szobor, amelynek mellékalakjai között, a többi barokk pestispatrónus társaságában ott ne volna Rozália reliefszerűen ábrázolt, barlangban fekvő alakja" - írja Bálint Sándor.

8 A talapzat másik, Xavéri Szent Ferenc és Szent Flórián közötti domborművén egy férfi térdel. Vállai mellett egy-egy puttófejet, előtte juhokat, azok felett három villámot kibocsátó felhőcsomót találunk. 191