Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)
TANULMÁNYOK - Kováts Lajos: A Magyar Repülőgépszerelvénygyár Rt. története 1941-1950 153-183
- Másodszor, a jegyzésre kerülő részvények „... névre szólóak. 60%-uk fiam, Uher Alfonz Arisztid, budapesti lakos tulajdonában lesznek". A még fennmaradó 40% részvény 15%-a az alapító Uher Ödön kezébe, 25%-a pedig Villy Messerschmitt gyáros tulajdonába kerül. Ez utóbbi részvényes személyén keresztül a magyar vállalat a legjelentősebb és legnagyobb német repülőgépüzemmel, a Messerschmitt A. G.-val jutna előnyös érdekközösségbe. Uher Ödön kötelezettséget vállalt arra, hogy a fia nevén és kezében lévő részvények nem kerülnek külföldi kézbe. - Harmadszor, a megalakításra kerülő részvénytársaság kizárólag magyar vezetéssel és alkalmazottakkal dolgozna. Technikai tapasztalatok átadása céljából mint „technikai tanácsadó" egy müncheni technikai vezető működne közre. A magyarországi alvállalkozók és bedolgozók, továbbá az új gyár munkájának technikai ellenőrzését, az elkészült anyagok átvételét egy Münchenből kirendelt speciális szakember végezné, aki állandóan Budapesten tartózkodna. Negyedszer, a megalakításra kerülő részvénytársaság legfelső irányítása, igazgatósága, üzem- és üzletvezetése többségében magyar állampolgárokból állna. Az igazgatóságban „... külföldi és a németországi pénzintézetem delegáltja venne részt". 34 A beadvány beküldője a magyar államnak nyújtott előnyöket is ecsetelte. így többek között leszögezte, hogy a magyarországi finommechanikai ipar hosszabb időre foglalkoztatást nyerne. Lehetőség lenne új speciális csúcstechnológiát jelentő szerszámgépek beszerzésére. Végezetül ezen javaslat megvalósítása Magyarországon mind ez ideig ismeretlen új iparágat hoz létre, amely a szó legnemesebb értelmében iparfejlesztést jelent. 35 Ékesen bizonyítják a fentiek azt, hogy Edmund Uher magyar származású német gyáros jó üzleti érzékkel és igen körültekintő alapossággal, jó szervezőképességgel kezdte meg Magyarországon új vállalatának létrehozatalát, mely a HM jóváhagyásával találkozott. Uher Ödön magyar származású müncheni német gyárosnak a HM 14. osztályához benyújtott és az előzőekben ismertetett beadványa minden bizonnyal már az 1941. március-áprilisban folyó magyar-német repülőipari államközi szerződést előkészítő bizottsági tárgyalásokon úgy magyar, mint német részről ismert volt. Ezért ezeken a megbeszéléseken már szóbeli megállapodás, de legalábbis ígéretek születtek arra vonatkozóan, hogy a HM lehetővé teszi az RLM számára bizonyos mennyiségű magyar szabad ipari teljesítőképesség rendelkezésre bocsátását. Ez konkrétan azt jelentette, hogy a magyar-német repülőipari szerződésben megjelölt Bf/Me/109 F és Me 210 típusú repülőgépsárkányok, valamint a Daimler Benz DB 605 típusjelzésű repülőgépmotorok termelésére még újabb magyar üzemek is alakulnak, illetve bekapcsolódnak különféle repülőalkatrészek, valamint tartozékok gyártásába. Végeredményben az 1941. június 6-án létrejött magyar-német repülőipari egyezmény több repülőgépgyár létrehozását tette szükségessé. így már 1941 júliusában megalakult Csepelen a Dunai Repülőgépgyár Rt., mely cég 1942-től a Messerschmitt Me 210 kétmotoros harci repülőgép licenc alapján történő gyártását végezte. 1942-ben létrejött Mátyásföldön a Repülőgépgyár Rt. a Levente típusú iskola-repülőgép gyártása, valamint különböző típusú iskola- és harci repülőgépek javítása céljából. A Junkers Ju 52g típusú szállító-repülőgépek licencgyártására létrehozták a Pestszentlőrinci Ipartelepek Rt.-t. Továbbá az „EMESE" Magyar Kísérleti Repülőgépgyár Rt. kísérleti célokat szolgáló magyar tervezésű hadirepülőgépek megépítése és kikísérletezése céljából jött létre Budapesten. Ezenkívül nagyobb bővítéseket végeztek a Magyar Waggon- és Gépgyár Rt. győri üzemeinél, valamint a Magyar Kir. Állami Vas-, Acél- és Gépgyárnak repülőgépgyárában a „MA VAG Héja" gyártása miatt. 1942-től különféle rep. felszerelési anyagok gyártásába igen sok üzem is bekapcsolódott. így repülőgépműszerek és -alkatrészek területén kiemelkedő szállítók voltak Marx és Mérei, Philips, Gamma, Telefongyár. Fehér Ferenc cég, Csonka János gépgyára, IKARUS Hűtő- és Fémárugyár és a BoschFegyverzet gyártásában a Danuvia, az Elzett, valamint az AEG. Optikai anyagokat főleg a Magyar Optikai Művek, a rádiók és ezek alkatrészeit pedig a Siemens és a Telefunken cégek magyarországi üzemei szállították. 160
