Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Kováts Lajos: A Magyar Repülőgépszerelvénygyár Rt. története 1941-1950 153-183

építésének átadásáról van szó, ami még náluk is a jövő fegyvereként számít". A tárgyalások eredményeképpen a magyar katonai vezetés elé terjeszthető gyártási ajánlat is kialakult. Ennek alapján a Me 109 F típusú vadászrepülőgépeket a Magyar Waggon- és Gépgyár Rt., a Me 210 típusú vízszintes és zuhanóbombázókat a Weiss Manfred Rt., esetleg még egy másik magyar gyár fogja gyártani. Az elérendő havi teljesítményeket a következőkben szabták meg: a Me 109 F havi 50 db, a Me 210 havi 50 db, a DB 605 a Weiss Manfred cégnél havi 150 db, a másik cégnél havi 50 db A gyártás első szakaszában aránylag sok kész és félkész anyagot kell behozni. A későbbi időben azonban a hazai gyárak a lehetőségig mindent maguk fognak előállítani. A német fél hangsúlyozta, hogy igen „fontos ezenkívül a felszerelési ipar gyors megszervezése és munkába állítása".

21 A magyar bizottság véleménye a német ajánlatról az volt, hogy annak elfogadása esetén nemcsak a magyar légierő korszerű repülőgépekkel való ellátásának gondja oldódna meg, hanem egyben a magyar repülőgyártás megteremtésének alapját is képezné. A gyártás elmaradása esetén nem lenne biztosítható a repülőanyag utánpótlásának feladata. A végleges szerződés megtárgyalására 1941. május 8-10. között került sor Berlinben. A tárgyalást a németek részéről Müller miniszteri tanácsos, magyar részről Hellebronth Vilmos ezredes vezette. Hellebronth ezredes a tárgyalásokon szerzett benyomásait és tapasztalatait az 1941. május 12-én kelt útijelentésében írta le. A tárgyalásokon „német részről kíméletlenségig menő nyíltságot tapasztaltunk" - írtajelentésében. Amennyiben a tervezett magyar-német repülőipari tárgyalások pénzügyi nehézségek miatt megszakadnak, annak „... politikai kihatásai is lesznek".

22 Hellebronth javasolta a vezérkar főnökének, hogy a „magyar-német rep. ipari kapcsolatok még súlyos gazdasági áldozatok esetén is feltétlenül fenntartandók. Magyarországon önálló rep. ipar nincs, s ezt német segítség nélkül kiépíteni nem lehetséges. Önálló, ütőképes magyar légierő magyar repülő ipar nélkül nincs." n Homlok Sándor ezredes, berlini katonai és légügyi attasé 1941. május 11-i jelentése szerint a „ ... szerződéstervezet német részről preventív intézkedés hosszú háború esetére".

24 Német érdek Magyarországon repülőgépgyártó-üzemet létesíteni, miután az még huzamosabb időn át képes légitámadásoktól mentesen, nyugalomban gyártani. Rámutatott arra is, hogy ez az üzem - amennyiben a háború tart 1944-től úgyszólván teljes egészében a németeknek fog szállítani.

25 A tárgyalásokon Ploch repülőtábornok kijelentette, „hogy Magyarország német segítséggel véráldozatok nélkül tetemes területeket kapott vissza, s így anyagi áldozatot hozhat". Homlok Sándor ezzel kapcsolatban megjegyezte, amennyiben a politikai tárgyalásokon e kérdés felvetődne, sokkal egyszerűbbnek látná, hogy nyíltan tisztáztassék: Magyarország „szövetségi hozzájárulás" avagy „döntőbírósági költségek", avagy, ha úgy tetszik „hadisarc" tekintetében milyen összeggel tartozik a Német Birodalomnak, és nem kellene ezeket a német követeléseket egy létesítendő repülőgépüzem mezébe burkolni.

26 A légierő vezetőinek 1941 tavaszán a légierő korszerű gépekkel való felszerelése szempontjából más választása nem volt, mint hogy szorgalmazzák a magyar-német repülőipari államközi szerződés megkötését a kedvezőtlen pénzügyi feltételek ellenére is. 1941. június 6-án Berlinben magyar részről Littay tábornok, német részről Udet vezérezredes írta alá az államközi szerződést. A Magyar Repülőgépszerelvénygyár Rt. létrejöttének lehetőségét az államközi szerződés második része első pontjának hatodik bekezdése határozta meg. Eszerint: „a HM az RLM kívánságára és a lehetőségekhez képest, a fent megjelölt közös termelésen felül az RLM rendelkezésére fogja bocsátani a Magyarországon levő szabad ipari teljesítőképességet más repülőszerelvények, tartozékok és alkatrészek gyártására és az RLM-t rendelései elhelyezésénél támogatni fogja. A felek fenntartják maguknak, hogy erre vonatkozóan közelebbi megállapodásokat fognak kötni."

27 158