Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Kováts Lajos: A Magyar Repülőgépszerelvénygyár Rt. története 1941-1950 153-183

A WEISS MANFRED REPÜLŐGÉP- ÉS MOTORGYÁR RT. LÉTREJÖTTE ÉS TEVÉKENYSÉGE AZ 1930-AS ÉVEKBEN Az 1928. június 20-i alapítási tervezet szerint a Weiss család tagjai, valamint a Weiss Manfred Acél- és Fémművei Rt. és a Weiss Manfred Első Magyar Conservgyára és Ercárugyára Rt. részvénytársaságot alapítanak Weiss Manfred Repülőgép- és Motorgyár Rt. néven. Az 1928. július 9-én megtartott alakuló közgyűlés jegyzőkönyvének 6. pontja szerint a W. M. Acélés Fémművei Rt. - az alapítók egyike - a különféle megállapodásokat és szerződéseket már az alakítandó „Weiss Manfred Repülőgép- és Motorgyár Rt." nevében és részére kötötte meg.

10 Minthogy a W. M. Acél- és Fémművei Rt. már 1927 végén már megkezdte a repülőgépsárkányok építését, ezért a W. M. Repülőgép- és Motorgyár Rt. létrehozásával 1928. július 9-én jogilag különvált a repülőgépsárkány, valamint a repülőgépmotorok gyártása. A nyersanyagot, a szerszámokat, a gyártáshoz szükséges különféle szerszámgépeket, sőt a műhelyeket is a W. M. Acél- és Fémművei Rt. adta. A W. M. új gyára a magyar repülőgyártás bővítésének kezdetét jelentette. 1928-ban több újabb licencszerződés megkötésére került sor. A Bayerische Flugzeugwerke AG-vei a BFW U-12 a és b típusjelzésű repülőgépsárkányok gyártására 1928. szeptember 13-án, majd 1928. október l-jén a Siemens und Halske AG-vel a Siemens Sh—10, Sh-11 és Sh-12 típusjelzésű 70-125 LE teljesítményű repülőgépmotorok építésére sikerült gyártási szerződéseket kötni." 1932 végén és 1933 elején befejezéshez közeledett az 1927-1928-ban megkötött licencszerződések alapján történő repülőgépsárkányok és repülőgépmotorok építése. A folyamatos munkák fenntartása érdekében új repülőgépek kifejlesztése, valamint újabb típusú és nagyobb teljesítményű repülőgépmotorok gyártása vált szükségessé. A Légügyi Hivatal ösztönzésére az új repülőgépmotorok gyártásának megindításához jelentékeny beruházásokat eszközölt a cég, amelynek költségeit magára vállalta. így kerültek gyártásra a Gnome et Rhone cég K-7, K-9 és K-14 típusjelzésű repülőgépmotorjai 1934-től egyenként 10%-os licencdíj megtérítése ellenében.

12 1933 utolsó hónapjaiban kifejlesztésre kerültek a WM-16 „Budapest K-14" jelzésű nappalibombázó-feladatok, majd 1934-ben a WM-16 „Budapest K-9" elnevezésű közelfelderítő feladatok elvégzésére szánt repülőgéptípusok. Ezek gyártása 1936 elejére befejeződött. Ezután újabb gépekre megrendelést a cég a Légügyi Hivataltól nem kapott. Egyetlen munka ekkor a K-14 Krsd repülőgépmotor továbbfejlesztése volt, amelyből 1937 végéig 180 db került legyártásra. A repülőiparnak Darányi Kálmán 1938. március 5-én Győrött megtartott beszéde adott új lendületet, amelyben bejelentette az egymilliárd pengős fegyverkezési programot. Ennek első jelei a hazai repülőgép- és motorgyártásban 1939-ben jelentkeztek. A MAGYAR REPÜLŐGÉPSZERELVÉNYGYÁR RT. LÉTREJÖTTÉNEK OKAI TÖREKVÉSEK A HAZAI REPÜLÓGÉPGYÁRTÓ-IPAR NÖVELÉSÉRE 1938 augusztusában jugoszláviai Bledben a kisantant államok elismerik Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát. Ez azt jelentette, hogy az eddig titokban létező légierő nyíltan színre léphetett, valamint erőteljes fejlesztése megkezdődhetett. Az 1938 szeptemberében kiadott harcértékjelentés szerint a magyar légierőnek 206 db harci repülőgépe volt.

13 A géppark harcászati szempontból az akkori követelményeknek átlagban közepesen megfelelt. Az előzőekben említett 206 db harci repülőgép nagyobbik hányada 117 db Németországból vásárolt, de magyar motorral felszerelt géptípus volt, amelyek 1938 első felében került leszállításra. A többi vegyesen olasz és hazai konstrukciójú volt. 1938-ban a németországi repülőgép-beszerzések megszűntek, melynek okai egyrészt politikai természetűek, másrészt műszaki jellegűek voltak. Ezért 1938 közepén a HM úgy döntött, hogy „úgy anyagi, 155