Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Simonovics Ildikó: Lesznai Anna mesevilága 137-152

lemben, de Isten, és nem egymás kezében. Az igaz szerelem az a „helyes életvitel", az a lélektől lélekig vezető út, mely az empirikus valóságtól elszakadva az autentikus, metafizikai léthez visz. A legfőbb cél, a megváltás elérése különböző módon valósulhat meg: 1. a megváltás akarásával, mivel az maga megváltási eredményez, 2. az „élet feláldozásával", mert „csuda a szeretet ilyen mértékű egyén áttörési képessége", 3. a szerelem által, hiszen benne test és lélek dualitása megszűnik, eggyé válunk önmagunkkal, zártakká leszünk, s ezáltal leginkább egyek a mindenekkel.

19 Lesznai Anna a szerelemből nem zárja ki a testet, az egyén empirikus világban szervesült részét. A szerelemben fakadó testi vágyat a lelkeket is eggyé ötvöző közvetítőként ismeri el. A szerelem problémáját, s ezen belül a testiség fontosságát Lukács sem vetette el: „Gyuri [Lukács] szerint az igaz szerelem váltja meg reálisan az embert, következő lehetséges fejlődési fokába emeli ... épp azért vezet felsőbb énünkhöz ma a nemi szerelem, mert valamiképp mai feladatunk a test magasabb fokba emelése, a test és lélek viszonyának tisztázása, javítása."

20 Ember és természet harmonikus viszonya egy régi, mágikus azonosság emlékét idéző „plátói Erósz" által lehetséges. A természet minden egyes részével érzett azonosságunk, a természetbe való beleolvadás vagy kiszakadás nehézsége, a természet és szerelem egymástól elszakíthatatlan köteléke elvezet Meluzina

21 alakjához. Lesznai Anna világnézete az általa újrateremtett Meluzina alakjába sűríthető. Szerelemvágyát, emberi világgal, természettel, Istennel való kapcsolatát ezen keresztül érthetjük meg. „Van egy csuda perce mikor átéli magában a természet teljesedését és átbukását az egyénbe. A szerelem által teljesedik, ebben izzik problémája ... A szerelemben megéli a halált »a test a természet lélekké halnak« benne. Megéli a testburok szakadását egy lélek behatását a másikba."

22 Meluzinának abszolút hű, kölcsönös szerelemre van szüksége a megváltáshoz. Lesznai szerint háromféle szerelem létezik: 1. Heilbronni Katica

23 egyéni belemúlása kedvesébe, ki befogadja az ő egyéniségét. Ez a szerelemnek egy hierarchikus vagy küzdőén dialektikus formája. 2. Izolda teljesedik kedvesében, ez Trisztán és Izolda

24 igazi beteljesítő örök szerelme. 1 Két ember megtűri, sőt kedveli egymást, de nem „egzaltálódnak" egymásban. Ez egy több-kevesebb szerencsével szerelemnek félreismert emberi viszony. Az első típus esetleg csak azt váltja meg, aki feladja egyéniségét, a második megváltja, illetve „relatíve magasabbá váltja" mindkét szeretőt, a harmadik típus nem válthat meg senkit, csak segítheti a partnereket életútjukban. Lesznai mesehőseinek teljesedése, illetőleg bukása attól függ, hogy melyik szerelmet választják. A szerelem a századelőn egyfajta misztikus vallásként jelentkezett,

25 ezen „új" vallás hívőit hitük segítette a hétköznapi lét elviselésében, s már itt a Földön emberi rendeltetésük beteljesedését, megváltásukat ígérte. A megváltásnak még egy lehetséges útja van itt a Földön: a mese. LESZNAI ANNA MESÉI „A mese az emberi agy örök funkciója. A mese megint fontossá válik, ha az ember túl akar menni önmagán, fontossá válik számára, amit nem tud. A mese többnyire az élet és a halál legfőbb kérdéseinek megoldásáról szól. Én sokat meséltem nemcsak írásban, hanem szóban is."

26 S nemcsak szóban) de képben is, s nemcsak képben, hanem hímzésben is. A mese Lesznai létének egész keretét jelentette, hasonlóan a kerthez, ami nemcsak a „csudák" helyszíne volt, hanem maga a csoda. A kert minden élőlénye, minden zuga, minden egyes részlete bármikor mesévé elevenedett számára. Buja vadon volt a körtvélyesi park, melyet Lesznai édesanyja tovább alakított. Egzotikus, ritka növényeket, sok-sok színes virágot, s lánya születésekor egy négyholdas fenyőfasort ültetett. Itt nőtt fel, ez volt az ő kertje, egy tökéletes, öntörvényű világ, egy mikrokozmosz, melyen képzelete mágiájával ural142