Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Simonovics Ildikó: Lesznai Anna mesevilága 137-152

nosságban léteznek a dolgok, nem differenciáltak; metafizikai és empirikus szféra egybeesik. A mese az édeni azonosságból származik, törvényszerűségei, szereplői magukon hordozzák annak nyomait. A mai mese, annak ellenére, hogy az ősmúltból ered, az ember lelkével együtt fejlődik, s legtisztábban tükrözi mindenkori állapotát. Lesznai azonosítja lelkünk világát a mai meséével. Ez ugyanaz a gondolat, mellyel a lukácsi tanulmányról szóló rész végződik. A mese a „tiszta lélekvalóság" tükröződése, s nemcsak az emberiség elhomályosult múltja éled fel újra általa, hanem a jövőbeli rendeltetés is megmutatkozik benne. A lélek azonban nem összefüggő többé, egyénekbe van zárva, s érvényesülni is csak egyes formákban, a mindenségtől különvált alkotásokban tud.

10 Kezdetben mágiával, varázzsal igyekezett a világot saját törvényei szerint átformálni. Később, ahogy mindinkább elszakadt a dolgok „édeni lélekazonosságától", annál inkább csökkent a lehetősége annak, hogy az átformált világot magába váltsa. Ezért teremtette meg a művészetet, ahol az egyes műfajokon keresztül érvényesíthette törvényeit. Csodavilágának létrehozásában, a többi műfajhoz hasonlóan, a mese is kénytelen a valóságunkat eszközként felhasználni, s ezáltal az eddig korlátlan meseléleknek is a forma korlátai közé kell szorítania önmagát. Az ősazonosság és lélekvalóság mára teljesen szétvált fogalmait csak a valós időn és téren kívül mozgó mese tudja újra összeforrasztani. Lesznai Anna, aki szerint a mese a lélektől elválaszthatatlan, tanulmánya során törvényszerűen eljutott a lélek egy másik megnyilvánulási formájáig, az álomig. Álom és mese összevetése nem ismeretlen a mesét pszichológiai szempontból vizsgáló mesekutatók előtt. Lesznai abból indul ki, hogy álmunkban mesét látunk. A formai hasonlóságok ellenére sem kívánja egyiket a másikból származtatni, hanem paralel jelenségként értelmezi őket. Mindkettő motívumai „egy közös, mélyebb ösztön hasonlatos gyermekei". Ugyanakkor különbség az, hogy míg az álomba öntudatlanul kerül a valóság, addig a mese a számára szükséges valóságtöredékeket saját szigorú törvényeinek megfeleltetve építi be. Az álom passzív, a mese pedig aktív a valóság befogadása és beépülése szempontjából. A „közös elv", mely a többi szellemi produktumtól elkülöníti őket, a fantázia elsődleges szerepe, a képzelet uralma a valós világ felett. Mind a mese, mind az álom rendelkezik vágyteljesítő funkcióval. A „freudisták" ezt a vágyteljesítő funkciót, Lesznai szerint, helytelenül egyszerűsítették le a szexuális teljesülést biztosító funkcióra. Elismeri, hogy létezik a sokrétű műfajmesének egy ilyen szexuális tartalma is, de ez a jelentésrétegek második szintjét foglalja el. Az első a szó szerinti történet, a legmélyebb szintet a mese igazi jelentése, az „énség Címlapborító Balázs Béla Misztériumok című könyvéhez Bp., 1912 Nyugat Hatvány Lajos Múzeum, Hatvan 140