Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Bakó Zsuzsanna: Pest-budai ünnepségek 1865-1870 között Székely Bertalan rajzainak tükrében 111-125

Gróf Batthyány Lajos temetése, 1870. Eredeti rajz után ismeretlen metsző munkája. Vasárnapi Újság, 1870. jún. 5. 364. kütételt. Az esemény rövid leírását adja a Vasárnapi Újság, de ennél jóval részletesebb tudósítást olvashatunk Jókai Mór már idézett cikkében, amely közli az akvarellről készült metszetet.

38 Jókai leírja az esemény színhelyét, mely a Lánchíd előtti téren, a pesti Duna-parton történt. A tér egyik oldalán az Akadémia palotája, a másikon a feldíszített Lloyd-palota látható, amelynek erkélyéről a királyné és kísérete nézi az eseményt. A tér közepén a vármegyék történeti emlékű helyeiről vett földből emelt dombocskára kell a királynak fellovagolnia és kardjával a négy égtáj felé suhintva jelképesen jelezni, hogy megvédi az országot, bárhonnan is érné támadás. Magát a jelenetet pedig így írja le: „Midőn a király kiválva kíséretéből, tűzvérű szürke ménén a királydombra vágtatott s fején a koronával, vállán a palásttal, kezében Szent István kardjával kimagaslott a nép tömege fölött, mikor délczegen tőn két ugrást lova s ő négy felé vágott.. ."

39 Az akvarellek metszetváltozatának egyik legelső publikálásáról szintén a Vasárnapi Újság 1867-es száma tudósít, amely beszámol a lipcsei Illustrieren Zeitung koronázási cikkéről és Székely akvarelljeiről, kiemelve A kardvágást, amelyet a legszebbként nevez meg.

40 A metszet egyébként nagyvonalú képszerkesztéssel, bravúros kompozícióval mutatja be a jelenetet, melynek középpontjában a kardját magasra emelő király alakja áll. Az emelvény előtt a kíséret díszes ruhájú alakjai kissé részletesebben láthatók, míg a tömeg csak jelzésszerű, és a kompozíció díszes kereteként szolgál a Lloyd-palota, a Duna és a Gellérthegy háttérben sötétlő tömege.

41 A többihez hasonlóan A kardvágás című akvarellnek is ismert az olajtanulmánya, amely mind között a leglátványosabb mind a kompozíció, mind a többinél élénkebb és változatosabb színvilág tekintetében.

42 A sorozat negyedik eseménye az aranysarkantyús vitézek avatása vagy népszerűbb nevén a lovaggá ütés volt, amely a Keresztelő Szent Jánosról elnevezett templomban zajlott le, ahol a király a hagyományoknak megfelelően néhány férfiút aranysarkantyús vitézzé avatott. Jókai így ír az eseményről: „A király elfoglalván a trónt: jobbról az esztergomi hercegprímás, balról pedig a kalocsai érsek állták körül... A felszólított lovaggá ütendő vitéz mély meghajlással a trónhoz lépett, s a király előtt a második lépcsőre térdelt, mire Ő Felsége a hüvelyéből kivont karddal háromszor érinté az illetőnek bal vállát."

43 A cikk ugyanitt közli az akvarellről készült metszetet is. A