Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Szvoboda Dománszky Gabriella: A Mátyás templom dekóruma : a nemzeti iskola formálói: a politika és a tudomány 173-218

tát, fel kell ismernünk, hogy a Vigadó és az Opera után ez a harmadik olyan építészeti alkotás, amely a Gesammtkunstwerk eszméjét Magyarországon a legjobban megközelíti. Schulek Frigyes a XIX. sz. második felében, ebben a mai napig sokak által fanyalgással szemlélt korszakban azok közé a fővárosi szakemberek közé tartozott, akik szinte a semmiből mintegy varázsütésre, olyan művészeti miliőt teremtettek, amely megállt a nagy európai centrumoké mellett. Erre magyar viszonyok között - a periférián - utoljára talán Mátyás király idején volt példa. Hányszor halljuk emlegetni a millenniumi idők teremtési lázát sajnálkozva, negatív ideológiák hordozójának, egy kis nép nagyzási hóbortjának nevezve azt. Ebben van igazság, de ez az értékelés így nagyon sommás. E kor férfiainak legjobbjait nem ez mozgatta. Ok teremteni akartak, pótolni századok mulasztását, vagy pusztítását és tettek is, többet, mint előttük, vagy utánuk bárki. Végül ne feledkezzünk meg arról, hogy a ma már százados patinától megnemesedett főegyházat - ahogy azt Schulek megjósolta - a közönség egyre inkább szépnek találja, és csak hálával gondolhatunk az áldozatos alkotókra és a lehetőséget megragadó megrendelőkre. JEGYZETEK 1. Bánffy Miklós: Emlékeimből. Erdélyi Szépmíves Céh. Kolozsvár, 1932. 12. 2. Az Est, 1917. jan. 4., 6. 3. Képviselőházi Napló, 1887-1892. Országgyűlések, 22. köt., 176. 4. A családi hagyomány szerint Schulek a Mátyás templom építéséhez magánvagyonával is hozzájárult. Schulek János közlése. 5. Renate Wagner-Rieger: Der Stiluspluralizmus um 1900. In: Alte und Moderne Kunst, 1978. 160-161. 42. Idézi: Moravánszky Ákos, Építészet az Osztrák-Magyar Monarchiában, 1867-1918. Bp. 1988. 7. 6. Budapest az újkorban. Vezető a Budapesti Történeti Múzeum várostörténeti kiállításához, Hanák Péter előszavával. Bp. 1995. 10. 7. Németh Lajos: A historizmus mint művészettörténeti fogalom. In: A historizmus művészete Magyarországon, szerk.: Zádor Anna, Bp. 1993., 16. 8. Schulek Frigyes: A hazai műemlékek rajzaiból rendezett első nyilvános kiállításról. Archaeológiai Értesítől880. XIV. k.Bp. 1881.233. 9. Hanák, uo. 10.1991-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar Építészettörténeti és Elméleti Intézete Schulek Frigyes születésének 150. évfordulója alkalmából „Építészet és história" címen konferenciát rendezett, amely Schulek életművének építészeti elemeit helyezte új megvilágításba. Hozzászólók: Hofer Miklós, Rados Jenő, Sisa József, Entz Géza, Zádor Mihály, Ágayné Korompay Katalin, felkért hozzászólók: Schulek János, Gerő László, Pattantyús A. Ádám, Mattyasovszky Zsolnay Tamás, Búzás Gergely, Istvánfí Gyula. ILA Mátyás templom belső díszeivel elsőként, még a teljes kialakítás előtt részletesen foglalkozott Nemes Antal: A Nagyboldogasszonyról elnevezett budavári főtemplom története és leírása, Bp. 1896; majd br. Förster Gyula: III. Béla magyar király emlékezete, Bp. 1900.; Ybl Ervin: Lotz Károly élete és művészete, Bp. 1938.; (Lotz falképeire koncentrálva); M. Takács Marianna: A budai Mátyás templom, Bp. 1940.; Entz Géza-Csemegi József: A Szentháromság téri Nagyboldogasszony templom.; Budapest műemlékei I. (Magyarország műemléki topográfiája) Bp. 1955.; Entz Géza: A budavári Nagyboldogasszony templom és a Halászbástya, Bp. 1974.; uő.: A Mátyás templom és a Halászbástya, Bp. 1986. 12. Marosi Ernő: Előszó. In: Emlék márványból vagy homokkőből. Öt évszázad írásai a művészettörténet történetéből. Vál. ford.: Marosi Ernő Bp. 1976. 16. 13. Szvoboda Dománszky Gabriella: A budapesti falképfestészet vázlatos áttekintése 1863-1903-ig. Művészettörténeti Értesítő, 1986.133. 14. Székely szecessziós vonásaira már rég felfigyeltek, (M. Takács Marianna im. 52.) ám a Székely-életmű feldolgozása híján ez a kérdés megoldatlan. Székely ugyanolyan „nehéz dió" mint Schulek, az 1950-es évek nagylélegzetű próbálkozásai is meddők maradtak az életmű értékelésével kapcsolatban. A Magyarországi művészet 6. kötete, (Magyar Művészet 1890-1919, Bp. 1981. 202.) így ír: „Romantikus fűtöttsége helyébe legfeljebb bizonyos dekora208