Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Sipos András: Vázsonyi Vilmos és a budapesti várospolitika 1894-1906 219-247

vett társadalmi és politikai demokratizálás programja iránti nyitottsággal." Mindezt pedig kiemelkedő menedzseri képességekkel, a hatalmi hiererchia útvesztőiben való mesteri eligazodás és a politikai realitásokhoz történő gyakorlatias igazodás képességével ötvözte. Személye tökélete­sen megfelelt a demokratáknak, akik joggal látták benne azt az embert, aki programjukat képes a gyakorlatba átültetni. A hivatali ranglétrán történt kivételesen gyors emelkedése ugyanakkor nem lett volna lehetésges, ha közgyűlési többség legbefolyásosabb köreivel ápolt összeköttetések nélkül. Szabadkőműves kapcsolatainak tanúsága szerint leginkább a VIII. kerületi városatyáknak a Városi Villamosvasút körül tömörülő csoportjával tartott fenn szoros összeköttetést. Annak a ki­csiny és exkluzív Pátria páholynak volt a tagja, amelyben az említett kör játszotta a meghatározó szerepet.^* Bárczy személyében a nagytőke érdekeit képviselő csoportosulás is biztosítékot látott a főváros pénzügyi helyzetének rendezésére és a lendületes városfejlesztés folytatására. Polónyi május végén kerületközi értekezletet hívott össze a Saskörbe. Betegsége miatt nem jelent meg ezért alvezére, Preyer Hugó közölte az egybegyűltekkel, hogy „a kormány kívánsága szerint Sipőcz jelölését kell föltétlenül támogatni." A kerületi törzsfőnökök amellett kardoskodtak, hogy Sipőcz mellett Bárczyt és Vaszilievitset is figyelembe kell venni, mire a sasköriek a közelgő nyárra hivatkozva javasolták hogy halasszák el a választást szeptember végéig, mivel korábbi időpontban nehézségbe ütközik kellő számú városatya megjelenése.'' Emögött az a terv húzódott meg, hogy szeptember végén a választások közelségére hivatkozva lehet további halasztást követelni, tekintettel arra,, hogy a bizottság összetételében jelentős változások várhatók. A várt elsöprő függetlenségi győzelem után tetszés szerint választhatják saját jelöltjüket. Vázsonyi június l-re hívott össze ellenértekezletet a Demokrata Körbe, amelyen a III., V, VI., VIL, és a VIIÍ. kerületek képviselői jelentek meg. Az értekezleten Márkus József volt főpol­gármester elnökölt. Abban teljes volt az egység, hogy Polónyi jelöltjét vissza kell utasítani, és a választást június folyamán meg kell tartani. A demokraták felvetették annak szükségességét, hogy egy demokrata alapon álló erős községi párt alakuljon, és ez állítson a polgármesteri posztra olyan jelöltet, aki a párt programját a magáévá teszi. Heltai ezzel - szokott taktikájának megfelelően ­elvi szinten egyetértését fejezte ki, sőt, mindjárt meg is nevezte az általa legalkalmasabbnak tartott jelöltet Vázsonyi személyében. Hozzátette ugyanakkor, hogy erre a fővárosi törvény módosítása előtt nincs mód, mivel a fennálló törvény mint egyszerű hivatalnokot kezeli a polgármestert, és nem biztosít a számára önálló politikai mozgásteret. Vázsonyi kifejtette, hogy bár ő is a párt létre­hozását tartja a legfontosabbnak, idő kell ahhoz hogy a demokrata program hívei kerülethatárok­tól függetlenül megszerveződjenek, a választás viszont sürgős. Az adott helyzetben ő is csak a tanácstagok valamelyikének megválasztását tartotta lehetségesnek. Elhatározták hogy a soron következő közgyűlésen indítványt nyújtanak be a polgármesteri pályázat haladéktalan kiírásáról, addig is kerületi értekezleteken tisztázzák, hogy Bárczy vagy Vaszilievits élvez-e nagyobb támoga­tottságot."" Az értekezleten megjelentek személyes súlya és főként a mögöttük álló szavazatok száma alapján ekkor már kevés kétség lehetett Polónyi jelöltjének kudarca iránt. A június 6-i közgyűlés a várakozásokhoz képest aránylag simán el is fogadta a választás azonnali kiírására vonatkozó indítványt. Az ellenzék vezérszónoknak csak Kasics Pétert tudta felléptetni, aki időközben összekülönbözvén a Szabad Polgári Párttal, abból ki is lépett, de a gyűlölt törzsfőnökök ellen mindig kész volt csatasorba állni.*' Polónyiék a Magyar Tudósító cimű félhivatalos kőnyomatos­ban támadták meg Vázsonyit a törzsfőnökökkel való összefogása miatt, a városatyákat pedig figyelmeztették, hogy „a főváros pénzügyi regenerációja a kormány jelentékeny támogatása nélkül alig képzelhető".*^ A következő hét folyamán lezajlottak a kerületi értekezletek, amelyek tisztázták az erővi­szonyokat. Az L, II., IV. és a IX-X. kerületek Sipőczöt, a többiek Bárczyt támogatták. Vaszilievits visszalépett, és az alpolgármesterséget pályázta meg. Június 17-én zajlott le a 45-ös választmány 241

Next

/
Oldalképek
Tartalom