Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Fabó Beáta: A budapesti vámvonalrendszer változása a XIX-XX. században 61-84

felügyelettel hajtották végre. A javítások, karbantartások házilagosan vagy külső cég által történtek. A továbbiakban a kisebb, földszintes épületeket útkaparó házként, tárolóként, stb hasznosították vagy bérbe adták, napjainkra ezek jórészt eltűntek. A nagyobb - egy-kétemeletes épületek - a háború előtt, majd 1950 után is részben középületként működtek és működnek ma is: munkásszállás, plébánia, irodák, stb. A ma meglévő volt vámépületek jelentős részébe 1950 után lakók kerültek, s ma lakóházként funkcionálnak {15. kép) vagy közületek bérlik azokat. JEGYZETEK Rövidítések BFL: Budapest Főváros Levéltára é.n.: évszám nélkül FK: Fővárosi Közlöny FMH: Fővárosi Mérnöki Hivatal Had: Hadtörténelmi Levéltár kgy: közgyűlési Kise: Budapesti Történeti Múzeum, Kiscelli Múzeuma OL: Magyar Országos Levéltár FSzE: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár OSZK: Országos Széchényi Könyvtár sz.n.: szerző nélkül 1. A pénzügyőrség rendfenntartó szerepe a későbbiekben sokkal világosabban megfogalmazódik. Az 1924. évi XIX. te. 17. paragrafusa előírja, hogy a pénzügyőrség a vámügyőrség segédszolgálata, mely tisztán katonai célzattal működik. Vagyis a pénzügyőrség fegyveres őrtestület, a vámigazgatás rendészeti szerve, feladata a vámhivatali segédszolgálat. A későbbiekben a pénzügyőrök egyre sérelmesebbnek találták a segédszerepet. 1945 után viszont, mint fegyveres karhatalmi szerv, megnő a jelentőségük (Pénzügyőrök Lapja, 1945-48). 2. 1850. szeptember 357. sz. császári patens és ennek végrehajtásáról 1850. november 19. 398 sz. rendelet és az 1850. november 23. PM. rendelet (2. sz.) alapján. Majd az 1851 I. 1-i életbelépés idejét IIL l-re módosító 7. sz. hirdetés. 3. Az állami fogyasztási adó meghatározott fogyasztási javak (bor, sör, szesz, hús cukor, dohány, kávé, ásványolaj, gyufa, szivarkapapír) után fizetendő közvetett adó. A főváros területén a termelés, előállítás helyétől függően különböző formában kellett befizetni.Az idők folyamán ez változott, úgyhogy csak egy általános, összevont tájékoztatót közlök: a., ha városon kívül termelték, akkor a zárt város területére való belépéskor, azaz a fogyasztási adóvonal átlépésekor. Pl. ha az áru nyílt területen maradt, akkor a kereskedő vagy a fogyasztó fizette 1923 előtt. b., ha a város nyílt területén termelték vagy ideszállították, akkor a termelés illetve a beszállítás előtt be kellett jelenteni nagybani kereskedelemnél (bor- és szeszkereskedő, pezsgőgyáros, szeszfőző üzlet tulajdonosa) egyezség alapján pl. átalányt fizettek. Kistermelő (pincetulajdonos, szőlőtermelő) a saját részre felhasznált cikkek után adózott (Ez a megfogalmazás a 121100/1923. sz. PM. rendeleten alapuló 173 903/1923A^I. sz. tan. határozatból való.). c, ha a város zárt területén termelték, akkor vagy a termeléskor vagy a kiszállításkor fizették, pl. nagyobb mezőgazdasági és ipari szeszgyáraknál a kiszállításkor fizették. Kisebb szeszfőzdéknél a főzés előtt átalányt fizettek termelési adó címen, de gyakorlatilag fogyasztási adó volt( KROLOPP: A szeszadótörvények befolyása a szeszipar fejlődésére, Bp., 1924) 4. 1851 április 16. cs. kir. helytartóság ideiglenes főnökének 105. sz. hirdetése. 5. Budapest székesfőváros közigazgatása az 1902. évben, 1904, 337. 6. Kórházi illeték: bor, ecet, must után a városi kórház javára beszedett összeg. Megszűnésével a fogyasztási adópótlék bizonyos százalékát kapta a kórház. 7. 1853 február 24-i 1546. sz. pénzügyigazg. hirdetés. 8. 18901. te. 85. §. 9. 1890-ben (koronában): teljes rendes bevétel 17 799 320; bevétel kövezetvámból: 2 346 292; kiadás utak létesítésére 81