Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Fabó Beáta: A budapesti vámvonalrendszer változása a XIX-XX. században 61-84

9. A vámhatár vázlatos ábrázolása a XIX. sz. utolsó harmadában. (Mai térképen) is volt. A árokvonalat a termékeny és a terméketlen területek találkozásánál húzták meg. A kertek, majorok, szántók itt véget értek, s kezdődtek a homokos területek, legelők. Az árokvonalon túli pusztaságot az 1790-es évekig csak néhány kisebb út (gyáli, ecseri, maglódi, csömöri, palotai stb.) tagolta. Az árok 1771-ben megállapított nyomvonala 1869-7l-ig nem változott jelentősen.^^ A vámvonal délen a Dunától indult és a várost félkörívben körül-ölelve a Váci útig tartott: a mai Haller u. (részben a Mihálkovics u.) - Orczy út - Fiumei út - Baross tér - Rottenbiller u - Felső Erdősor vonalában futott, majd a mai Köröndtől a Rózsa és Szív utcákat és a mai Lehel téri híd vonalát átvágva a Lehel téren végződött. A Váci út és a Duna között mocsaras terület húzódott, amelyet vizesárkok szeltek át. A városi tanács azt javasolta, hogy a városba csak a négy főbb országút mentén lehessen bejutni, ami vámsorompóval éjszaka zárható.'" Már feltehetően ekkortól működött azonban a váci, kerepesi, kőbányai, üllői és soroksári úton is átkelőhely.''' A későbbiekben a Városliget felé, majd egyéb irányokba is nyitottak újabb átvezető utakat. 73