Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Fabó Beáta: A budapesti vámvonalrendszer változása a XIX-XX. században 61-84

6. A volt Laszlovszky vám épülete a mai János Kórházhoz tartozik ismerjük, mindkettő a városfalon kivül, a mai Bem u. - Horváth u., illetve a Bem u. - Fő u. kereszteződésében állt.^'A lakott területen kívül szőlők és erdők terültek el. Az 1780-as évektől megkezdődött a kirándulóhelyek kiépítése. A XIX. sz. elején létrejött az első pihenő jellegű kitelepülés a város határában. Az északi városfalakat a XIX. sz elején elbontották, ennek ellenére a lakott területek gyakorlatilag még az 1830-as években is a Vár és közvetlen kömyékére korlátozódtak (Tabán, Krisztinaváros, Víziváros, Országút, Újlak). 1830-ból néhány pontosabb adatot ismerünk Samuel Blaschnek szép térképe alapján. A vámvonal megközelítően egybeesett a város lakott részeinek határával. A vámvonalon belüli adófizető terület 770 hold nagyságú volt. Hat vámszedőhely működött: egy a Krisztinavárosban, kettő a Tabánban, kettő az Újvárosban (Újlakon) és egy a Vízivárosban.^^ A krisztinavárosi vám pontos helye az Alkotás u.. Kékgolyó u. és a Városmajor u. kereszteződésében volt, az Ördögárok mentén." A két újvárosi vám az észak felé irányuló forgalmat ellenőrizte, az egyik a Bécsi út és a Nagyszombat út kereszteződésében, a másik feltehetően a Lajos utca és Nagyszombat út találkozásánál állt. A vízivárosi vám helyét ebben az időszakban nem ismerjük. Azt viszont tudjuk, hogy a Városmajor mögött, a volt katonai és polgári temető mellett (5. kép), már a XIX. sz. elején vámépület állt, ott ahol a Budakeszi (Zugliget, Hűvösvölgy) irányából bevezető út kétfelé ágazott É-Buda, a Víziváros, és a Vár (ma Szilágyi Erzsébet fasor) valamint Dél-Buda irányába (ma Városmajor u.). Valószínűleg, ez utóbbi lehetett a vízivárosi vám. A későbbiekben „Laszlovszky vám"^* {6. kép), „Retek utcai", illetve „budakeszi vám" néven működött. A vámház mögött 1880ban felépült János Kórház ekkor került a vámvonalon belülre, melynek legnyugatibb pontját képezte 1900-ig, amikoris a vámvonal bekebelezte a kórháztól északra húzódó budai hegyvidéket (II. kerület) is. A Budaőrs (Győr) irányából bevezető út a mai Bajmóci út tájékán kétfelé ágazott. Az egyik ág a Krisztinavároson át Budára, a másik a Tabánba vezetett. Az elágazásnál vámház fogadta az érkezőket. Feltehetően ez volt az egyik előretolt tabáni vámhely, ahol 1834-35-ben a régebbi vámépület helyett újat terveztek.^' 1861-ben kiépült a déli vasúti pálya vonala, mely elvágta a 70