Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

SZEMLE - A Budapesti Történeti Múzeum krónikája 1998-1995 387-425

A GAZDÁLKODÁS FŐBB MUTA TÓI Tárgyévi bevétel 245 509 eFt Tárgyévi kiadás 241 269 eFt önkormányzati támogatás 133 803 eFt 1993 A Budapesti Történeti Múzeum törekvései között mindinkább előtérbe kerül az a cél, hogy a főváros mintegy kétezer éves történetének méltó bemutatóhelye legyen. Ezt csak az intézmény szerkezetének, működésének modernizálásával, racionalizálásával érhetjük el. Az igen nehéz gazdasági körülmények, úgy tűnik, állandósulnak, de törekvéseink irányát ez nem változtathatja meg. Az 1993. évi ásatások során gyűjteményeink több, mint 32 000 darabbal növekedtek. Gazdagodott az Újkori Osztály is közel 2700 darabbal. A Fővárosi Képtár vásárlásai közül kiemelkedik Jovanovics György: Részlet a nagy Gillesből és Fehér László: Balkon c. műve. Az intézményben folyó tudományos munka jelentős rendezvénye volt A királyi rezidenciák kutatásának új eredményei c, több szervezettel közösen tartott hazai tanácskozás. 15 új kiállítás (ebből 1 állandó, 14 időszaki) megnyitásával, valamint 8 korábban átadott állandó kiállítással álltunk a közönség rendelkezésére. Az állandó kiállítások sorozata a Budapest a középkorban c. résszel folytatódott. Az időszaki kiállítások között előtérbe kerültek a Budapesthez és történetéhez kapcsolódó témák. Minden kiállításra készültek meghívók, ismertetők, leporellók vagy katalógusok, és többnek a tárgyairól újfent készíttettünk levelezőlapokat. Kiállításainkra 13 féle meghívó készült 11 000 példányban, 3 féle leporelló közel 10 000 példányban. Új színt jelent az akadémiai székfoglaló kiállítások sorozatának elindítása a Vármúzeumban. A kiállítási programokhoz jelentős támogatói kört sikerült mozgósítani: külön kiemelkedő támogatást - 8 millió Ft-ot biztosított a Fővárosi Önkormányzat a Budapest a középkorban c. állandó kiállítás feltételeire. De gondot jelent a gyűjtemények gyarapításban a műtárgyak vásárlási árának állandó emelkedése és a rendelkezésre álló keret - egy-egy rendkívüli támogatást leszámítva - változatlansága. KIÁLLÍTÁSOK A különböző telephelyeken működő állandó kiállítások mellett az időszaki kiállítások egy részét külső szervek rendezésében és költségén sikerült bemutatni. Megszaporodtak a fővároshoz és történetéhez kapcsolódó témakörök, ilyen volt pl. a Vármúzeumban Clarissa Upchurch: Árnypaloták c. tárlata, pesti bérházakat ábrázoló képeiből, a Védjük, hogy unokáink is lássák, VIU. Belváros c. tárlat, a Kiscelli múzeumban pedig a Schmidt bútorok a századfordulón, és a Pesíbudai órák és órások XVIII-XIX. század c. rendezvények. Nagy közönséget vonzó kiállítás volt az Emigráció a hazáért, mint gyors reakció a rendszerváltozás adta lehetőségekre. A kiállításhoz kapcsolódó középiskolai pályázatra 25 városból, 45 iskolából 140 dolgozat érkezett. A középeurópai barokk év legnagyobb szabású, szakmailag jól kidolgozott hazai kiállítása volt az Utak és találkozások. Ám a gyenge reklámozás következtében közönségsikere nem volt ezzel arányos, négy hónap alatt mindössze 7 682 fizető vendég látta. Sikeres volt a Kiscelli Múzeumban a vakok számára készült újszerű Tapintható tárlat, a Fővárosi Képtár Detente nemzetközi képzőművészeti kiállítása. El Kazovszkij táihü vagy az Amerikai Egyesült Államok után itthon is bemutatott Magyarország akkor és most c. áttekintő festészeti kiállítás az elmúlt négy évtized anyagából. A kiállításokat 1993-ban 164 365 fő látogatta. Ez a szám 5 %-kal kevesebb, mint az 1992. évi volt. Emelkedett a látogatottság Aquincumban, a Kiscelli Múzeumban és a Fővárosi Képtárban. A Vármúzeumban viszont közel 40 000 fő a csökkenés, aminek oka az idegenforgalmi szezon júliusra és augusztusra szűkülése. Meg kell vizsgálni, hogyan lehet a síkeres tárlatokat időben meghosszabbítani és a publicitást javítani. 406