Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

KÖZLEMÉNY - Pető Mária: A firenzei Domenico Sestini pest-budai utazása a XVIII. század végén 351-360

pedig egykçr minaret volt. Bevallja, hogy csak felületesen tudott itt körülnézni, mert vissza kellett témie Pestre a piarista atyák akadémiájára. (Eredetileg a mai Petőfi tér 2/b alatt állott, később lebontották az épületet.*) Itt megszemlélte az akadémia saját költségén készített gépeket - az ok­tatás szemléltető eszközeit - és azokat igen dicséretesnek találta. A kegyesrendi atyáknál egy mér­földkövet is látottt, melyet Septimius Severus és fiai tiszteletére emeltek Tiberius Claudius Claudianus helytartósága idején (i. sz. 197-199.). Ezzel a római kőemlékkel később még fog­lalkozik a szerző a „Spiegazione di varie iscrizioni lapidarie antiche" című fejezetben. Ebéd után visszatért Budára, hogy megtekintse a természettudományos kabinetet, ahol az igazgató Piller (Celesztin) atya megmutatta neki a gyűjteményt. Ugyanitt, a könyvtárban különböző, nagyon érdekes légionárius bronzokat látott, valamint téglákat a Leg. II. Ad. bélyegzőivel, egy görög­római éremgyűjteményt, magyar királyok különböző pénzeit, e gyűjteményeket Schönvisner pro­fesszor kezeU, írja. Július 8-án, szombaton kora reggel Benyák (Bernát) atya, az egyetem filozófia professzora jött át hozzá Budáról és meghívta őt, látogasson el Óbudára, de elfoglaltsága miatt a sétát Sestini ebéd utánra halasztotta. Szerzőnk konkrétan sehol sem írja, de naplójából úgy tűnik, hogy itteni tartózkodása alatt a kegyesrendi atyáknál szállt meg és többniyre itt étkezett. Sestini ezen a napon az akadémia rektorához, Jacopo Valerohoz látogatott el, aki megkóstoltatott vele egy csésze kitűnő csokoládét, majd beültette egy fogatba, hogy megtekinthesse a pesti városon kívüli részeket, egy eperfa ültetvényt, 3 éves telepítésűt, melyre a selyemgyártáshoz volt szükség. Néhány, elismerő megjegyzést tesz a rektor unokaöccsei, Valero István és Tamás alapította selyemmanufaktúráróF, ahol több mint 30 szövőszéken folyt a munka. A séta után visszatért Pestre, majd Budára, hogy tiszteletét tegye Piller atyánál, az egyetem igazgatójánál, aki több tudományos munka szerzője, az ő társaságukban akarta megtekinteni az egyetemi botanikus kertet," de annak professzora beteg volt, így a látogatás elmaradt. A piarista atyák meghívták ebédre, ezért nem késlekedett dél körül visszatérni. Az ebéd jól elkészített teknősbéka fogásból és fogolypecsenyéből állt. Ebéd után Óbudára látogatott, útközben egy mecsetet látott a minaretjével és egy h Torcolari-nak nevezett helyen' különböző latin felira­tokat másoh le, melyek itt, illetve a közelben kerültek elő. A borsajtókhoz közel tárta fel néhány éve Schönviser professzor a római fürdő maradványait. A közelben szerzőnk megpillantja az óbu­dai szőlőskerteket, melyekben - leírása alapján - alacsony tőkeművelést folytattak. Az itteni szőlőből erős vörösbort készítenek, írja. Miután ezekkel a megfigyelésekkel elfoglalta az egész napját, este visszatért Pest városába. Pesth vagy Pest - Pesthinum latinul - a Duna keleti partján fekszik, szemben Budával, egy szép síkságon. A két várost 1769 óta egy hajóhíd köti össze, mely 500 Klafter (öl) hosszú. A város nevének eredetéről Bonfini azt mondta, hogy a rómaiaktól származik, Transaquincumnak nevezték Budára való tekintettel, melynek neve Aquincum, vagy Acincum volt. Sestini arról is tud, hogy már Zsigmond király állandó kőhíddal akarta a két várost egyesíteni, de halála megakadályozta e szép elképzelés megvalósításában. Pest egyike Magyarország legszebb városainak - állítja Sestini - kb. 14 000 lakosa van, magyarok, németek, rácok, kereskedelemmel és iparral foglalkoznak. Évente egy nagy vásárt rendeznek (itt szerzőnk téved: évi négy országos vásár volt), mely 8 napig tart, ahová lovat, marhát, gyapjút, bőröket, baromfit és dohányt hoznak nagy mennyiségben, Pécsről, Szegedről, Debrecenről és a Kiskunságról, ahol szarvasmarhát és juhokat nevelnek és legeltetnek. Ezután Rákos mezejének leírása, a magyar történelemben játszott szerepének ismertetése követ­kezik, majd Pest leírása. A várost négyszög alakban falakkal és árkokkal vették körül, különböző palotái és nagyon szép házai vannak, közülük is méltó a megtekintésre az Invalidusok háza, melyet III. Károly (1683-1740) alapított. Szép templomok, katedrálisok és különböző rendházak vannak itt, mint a ferenceseké, a dominikánusoké és más vallásúaké, s ezen kívül a kegyesrendiek kol­légiuma, s itt kiemeU Horányi Elek professzort (1736-1809), mint Pest történetének kiváló 356

Next

/
Oldalképek
Tartalom