Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Tóth Árpád: Hivatali szakszerűsödés és a rendi minták követése 27-60

TÓTH ÁRPÁD HIVATALI SZAKSZER ŰSÖDÉS ÉS A RENDI MINTÁK KÖVETÉSE PEST VÁROSI TISZTVISELŐI A REFORMKORBAN „A közvetlen szokásoktól szabályozott életviszonyokat mindinkább uralma alá veszi a betű és a szám. '" HAJNAL ISTVÁN BEVEZETÉS Magyarország történetében a XIX. század első felében a rendi társadalom polgári átalakulása erőteljesen felgyorsul, ami megmutatkozik a demográfiai jelenségek körében, az urbanizáció eredményeiben, új társadalmi csoportok: a (honorácior) értelmiség, a vállalkozó nagykereskedők és a munkásság születésében-erősödésében, a társadalom „civil szerveződésében", ami a gazdasági érdekvédelemtől a politikai mozgalmakig széles skálát ölel fel, beleértve a kultúra és a mindennapi élet számos területét is. Mindezek eredménye a mentalitások differenciálódása, mélyreható változása. E fejlemények fokozottan jellemzik Pestet, amely ebben a félszáz évben készül fel a „főváros" szerepre.^ Némi fáziselmaradással, - de a társadalmi fejlődés tendenciáival összhangban, - a polgárosulás ez alapvető tényeit az 1848-as forradalom be is cikkelyezi. E jelenségcsoportból dolgozatunk azt a kérdéskört próbálja megvilágítani, hogy az ország ekkorra legnagyobbá és legjelentősebbé növő városának. Pest szabad királyi városnak vezetése és igazgatása hogyan igazodik az új feltételekhez, pontosabban: a város ügyeiért felelősséget viselők életkörülményei mennyiben őrzik a rendiség hagyományát és hogyan tükrözik a polgári átalakulás következményeit. A feltett kérdés több irányból is megközelíthető. Az intézménytörténeti szempontot már a századfordulón kutatni kezdték és mára elmondható, hogy - elsősorban Schmall Lajos és Flaxmayer József munkái alapján^ - a fő tendenciák és a fontosabb részletek is ismertekké váltak. Fontos tényező az apparátus bővülése is, ami töretlen folyamat a korban, bár mint Vörös Károly megállapítja, a tisztviselő-alkalmazotti réteg létszámgyarapodása viszonylag mérsékelt volt."* E növekedés Pest esetében az alacsonyabb beosztású hivatalnokok számán jól mérhető. Az újabb hivatalok kiépülése, ami az igazgatási funkciók növekvő differenciálódásának tükre, ekkorra már a XVIII. és XIX. század fordulóján jórészt lezajlott.' A városi vezetés korruptságának kérdése is ide sorolható. A hatalommal való visszaélés a XVIII. századi állapotokhoz képest ekkorra csökken, amit az a tény is igazol, hogy megritkul az országos hatóságok rendteremtő beavatkozása.* A fenti kérdéskör első felvetői többnyire megelégedtek a hivatalok tevékenységét szabályozó rendeletek leíró ismertetésével és nem foglalkoztak a működési mechanizmusokkal, a háttérben zajló társadalmi folyamatokal. E kérdések vizsgálatára nyújt lehetőséget a prozopográfia módszere (adott társadalmi csoport kollektív életrajza), ill. a társadalomtörténet nézőpontja. A prozopográfia művelői a megcélzott réteg tagjainak rekrutációjára és stratégiáira helyezik a fő hangsúlyt. A források szórtsága és relatív hiánya miatt nem meglepő, hogy mindeddig az elitként felfogható csoportok, illetve az értelmiség vizsgálata volt előtérben. A bürokráciára vonatkozó magyarországi kutatások között igen jelentős Benedek Gáboré, aki a dualizmuskori állami hivatalnokokat elemezte.^ Az ő szemléletét követtük mi is kutatásunk során. Munkánk egy program része, amely az ELTE BTK-n indult néhány éve és amelynek résztvevői az 1750 és 1850 közötti Pest és Buda tisztviselőit vizsgálták." 27