Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Szekeres József: Nagy-Budapest kialakulásának előzményei 269-314

A PEST-KÖRNYÉKI IPARI ÖVEZET, BUDAPEST, NAGY-BUDAPEST ÉS VIDÉK IPARTELEPEINEK ÉS MUNKÁSAINAK HELYE MAGYARORSZÁG IPARI ÉLETÉBEN (ADATOK SZÁZALÉKBAN) 1938 1939 1940 1941 1942 1943 Ipartelepek száma Pest-kömyék Budapest Nagy-Budapest Vidék 7,7 38,9 46,6 53,4 7,6 38,6 46,2 53,8 7,4 38,2 45,6 54,4 7,6 38,2 45,8 54,2 8,0 38,7 46,7 53,3 8,1 38,6 46,7 53,3 Munkások száma Pest-környék 20,0 20,6 19,3 18,0 18,9 18,2 Budapest 41,9 41,5 42,0 42,9 41,6 40,2 Nagy-Budapest 61,9 62,1 61,3 60,9 60,5 58,4 Vidék 38.1 37,9 38,7 39,1 39,5 41,6 A Pest környéki ipar termelése mintegy 18-20%-át tette ki az országos gyáripari termelésnek. Nagy-Budapest részesedése 60-63% körül mozgott. Pest vármegye - az ország legnagyobb megyéje - szempontjából a Pest környéki övezet döntő gazdasági jelentőséggel bírt, mivel például a megye összipari termelésének mintegy 94-95%-át ez a régió adta. így érthető, ha a Nagy-Budapest egyesítési törekvéseknek ez időkben legfőbb ellenlábasa Pest megye vezetősége, a sok esetben egyoldalii, helyi érdekeket képviselő peremövezeti városi és nagyközségi vezetőségekkel együtt. Érdekes következtetések levonására szolgál a munkáslétszám részesedési-arány vizsgálata is. A budapesti gyáripari munkásság aránya az országos gyáripari munkáslétszámban hat év alatt 43,5%ról 41%-ra esett vissza. A Pest környéki részesedési arány 21%-ról 1943-ra 18,6%-ra csökkent. A nagy-budapesti részarány 64,3%-ról 59,6%-ra esett vissza. Az együttes - gyáripari és kisipari munkáslétszám vonatkozásában ellenkező irányú folyamat figyelhető meg: Nagy-Budapest részaránya országos viszonylatban 54,8%-ról 1942-re 57,6%-ra nőtt. E jelenség bizonyítja, hogy a régió háborús gyáripari fellendülésével egyidőben kis- és kézműipari fejlődés is bekövetkezett, s ez volumenében meghaladta az ipari konjunktúra mértékét." A KÖZELLATASI ES KÖZLEKEDÉSI NAGY-BUDAPEST KIALAKULÁSA 1943-BAN A háború kitörését követően szűkösebbé váló élelmiszerkészletek és a lakossági ipari fogyasztási cikkek csökkenő term,elése szükségessé tette a jegyre történő adagolás életbeléptetését. Budapesten 1940-ben megalakult az Élelmiszer Jegyközpont. A főváros vezetősége nagy erőfeszítéseket tett megfelelő készletek felhalmozásával, saját közüzemi élelmiszer-ellátó és termelő vállalatai fokozottabb működtetésével a lakosság közellátásának biztosítására. A főváros közélelmezési szervezetének hároméves kielégítő működése s a fővárosi Élelmiszer-Jegyközpont ügyvitelének kedvező tapasztalatai nyomán a kormány 1943. január l-jével 24 Pest kömyéki megyei város és község élelmiszer- és lakossági fogyasztási iparcikk ellátásának megszervezését Budapest polgármesterére bízta. A döntés valójában a korábban kialakult gazdasági helyzet és kapcsolatrendszer ehsmerését jelentette s újabb lépésként volt értékelhető Nagy-Budapestnek, mint igazgatási egységnek a létrehozására. A főváros közigazgatási határai mentén kialakult települések anyagi erőforrások híján, a békés viszonyok között is a budapesti élelmiszerkereskedelemre támaszkodtak, A több évtizedes múltra visszatekintő fővárosi érdekeltségű közélelmezési vállalatok és 296