Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Szekeres József: Nagy-Budapest kialakulásának előzményei 269-314

arányt is figyelembe kell venni. A peremövezeti munkások 60%-a dolgozott az 500 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató 13 nagyvállalatnál. A 46 középüzemben az országos 13l-es átlaglétszámmal szemben itt 218 fő volt az átlaglétszám.^" Pestszenterzsébeten háromszorosára, Kispesten kétszeresére növekedett a gyárjellegű ipartelepek száma a századfordulóhoz képest. Ugyanakkor a segéd nélkül működőké négyszerese volt a korábbinak. Rákospalotán, Újpesten és Budafokon 2-5-szőrösére nőtt a gyárak száma, de inkább kis- és középipari üzemekről volt szó. A peremövezet iparát tekintve az 1930. évi népszámlálás alapján Újpesten a századforduló körüli 15-tel szemben ekkor 80 nagyvállalat működött. Az öt országos jelentőségű nagyvállalat közül a legszámottevőbb az Egyesült Izzólámpa Rt. volt. 7 nagyobb textilipari vállalat alakult, a város iparán belül most már a textilipar foglalta el a máso-dik helyet. A gyógyszervegyészeti ágazaton belül országos viszonylatban is vezető helyet foglalt el a Chinoin gyár. Rákospalotán a MÁV vasúti főműhelye 2000 munkásnál is nagyobb létszámot foglalkoztató gyárrá nőtte ki magát. Mellette kötszövőgyárak, olaj- és vegyipari vállalatok, mint korábbi alapítású gyárak bővítették termelésüket. Újonnan alakultak a textil-, bőr- és szalámigyárak, továbbá egy nagyobb építőipari vállalat. Kispesten a 14 iparvállalat közül a Hoffher-Schrantz-Clayton-Shuttleworth mezőgazdasági gépgyár 1924-ben megkezdte a traktorok gyártását. Az új alapítások zöme a textilipar körében zajlott le. A legjelentősebb közülük a három új selyemgyár volt. Működött még kefe-, kosár- és seprőgyár, és három festékelőállító üzem. Pestlőrincen a Kispesti Textilgyár, a Filatorigáti Textilművek Rt. fonodája és a Continental Szalagszövőgyár Rt. a nagyobb új vállalatok, valamint a Wagon "Lits hálókocsi-vállalat magyarországi vasúti főműhelye. Pestszenterzsébeten a textilipar vállalatai jutottak döntő szerephez az 1920-as évekbeni új alapítások révén. 1920-ban alakult az Unió Textilművek Rt., 1923-ban a Mechanikai Szövőgyár vignon szövödéje, a kötöttárugyár és a vasfonalgyár. A Juta- és Kenderipari Rt. 800-nál több munkást foglalkoztatott. Soroksár új textilipari alapításai a Soroksári Textilipar Rt. és az Iris-féle bársony- és szalagárugyár. Csepelen a Weiss Manfréd Művek sikerrel állt át a béketermelésre: mezőgazdasági kisgépek, zománcedények, tejeskannák, ekevasak, csőféleségek, kerékpárok, varrógépek, egyes textilipari gépek, autók, traktorok, repülőgépek és különféle motorok gyártását indították be. A helyi konfliktusok, s az újonnan létrejött országok hadfelszerelésébe történő bekapcsolódás révén folytatódott a hadi- és hadfelszerelési anyagok - most már exportra történő - gyártása. Új alapítások is történtek: megkezdte működését a Magyar Posztógyár Rt., a Neményi testvérek Papírgyára, két szűcsárugyár, egy építőanyaggyár. A Szabadkikötőhöz kapcsolódva három nagyobb olajfinomítóüzem és olajtárolók létesültek. A dél-budai peremövezetben Budafok gazdasági jelentősége az évtized végére visszaesett. 12 gyárában alig 1000 munkás dolgozott. A borfeldolgozó és -exportáló vállalatok országos szerepe viszont megmaradt. Albertfalván két textilgyár indult be. Nagytétényben a rohamosan fejlődő Metallochémia mellett megalakult a Magyar Gumiárugyár Rt. A Budapest kömyéki ipari övezet fejlődése az első világháborút követő évtizedben a könnyűipar térhódításának jegyében történt. Az 1920-as évtizedben alig egy-két már korábban is működő nagyvállalat kényszerült beszüntetni üzemét, míg a többiek, sikerrel megoldva a béketermelésre történő átállás gondjait ugyancsak bővítették termelésüket. Az ipar, s főként a nagyipar dominanciája határozta meg továbbra is a peremövezet gazdaságának arculatát. Hazánkban az 1890-es évektől kezdődőleg, nem utolsósorban a millenniumi ünnepségek és kiállítás eseményeitől serkentve, felgyorsult a kapitalista fejlődés. Budapest város- és iparfejlődése ezekben az években 286