Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Szvoboda Dománszky Gabriella: A Mátyás templom dekóruma : a nemzeti iskola formálói: a politika és a tudomány 173-218

VIII. A déli előcsrnok (paradicsom) oldalfalaira egy felől a paradicsomból való kiűzetést, másfelől pedig a pokolból való kiszabadítást ajánlja. (Ez a rész a II. Világháborúban elpusztult, pótlására még nem került sor.) IX: A Szt. István kápolna oltára plasztikus alakokban, közepén Sz. István, ettől jobbra Szt. Adalbert és Sz. Mór, balra pedig Sz. Gellért és Szt. Imre szobrait tartalmazván, képek a külfalon: 1, Vajk keresztelése belől 2. a pogányság legyőzetése 3. Szt. István a székesfehérvéri templomot építi és püspökségeket alapít 4. felajánlja a Sz. Koronát Magyarország Nagyasszonyának. - A falnak szőnyegszerű dísszítésében Szt. Istvánnak monogramja (a pannonhalmi okmányról) alkalmazandó. A képek alá kerülő eligazító feliratok Kurz plébános indítványára magyarul lesznek megfogalmazva.." Aláírók: Bogisich Mihály bizottsági elnök, Schulek Frigyes vezérépítész mint jegyző. BFÉB, 1891. okt. 29. 31. sz. jegyzőkönyv. 146. A képeket közli a Millenniumra összeállított díszműben. Magyarország történeti emlékei az 1896. évi ezredéves országos kiállításon. Szerk.: I. rész Dr. Czobor Béla, II. rész Szalay Imre, Budapest-Bécs, é. n. 147. A Szt. Lászlóval kapcsolatos könyvtárnyi irodalomból használtuk: László Gyula: A szent László legenda középkori falképei, Bp. 1993; Szabó J.: Szent László a XIX. sz. magyarországi festészetében és grafikájában. In: A historizmus, 1993,202. 148. Elmaradt a Jordán folyó-jelenet a keresztelő kápolnában (Béla torony alja) levő kerek ablakból, helyébe egy Isten báránya kép került, mellette az ablakot körülfolyó Élet vizéből ivó szarvasokat látunk, melyek a keresztelés rítusára is utalnak. Feltehetőleg a hely szűkössége miatt hagyták el a Szent Lélek képet is. 149 Némethy i. m. 43.-44. 150. A jelenetek Jordánszky Elek ötös imaciklusa szerint vannak összeállítva, amint az a Magyar országban, s az ahhoz tartozó részekben lévő Boldogságos Szűz Mária kegyelem képeinek rövid leírása, (Posonban, 1836, 183.) c. kiadványában olvasható. Hasonmás kiadás, Bp. 1988. 151.Nemes, 1896, 211. 152. Mikor 1030-ban, II. Konrád német császár és király hűbéresévé kívánta tenni Magyarországot, és Győr felől megtámadta „A nagylegenda, amely megtörtént eseményeket próbál csodává átkölteni, úgy beszéli el, hogy István imája után „a németek valamennyi vezéréhez egy hírnök érkezett a táborba, mintha a császár küldte volna, azzal a paranccsal, hogy térjenek vissza. Győrffy György: István király és műve. Bp. 1977. 311. 153. Galavics ismerteti a Máriacellben ma is meglevő Madonna képet amely a hagyomány szerint a királyt a csatában segítette, majd fogadalmi ajándékaképpen idejutott. Galavics Géza: Kössünk kardot az pogány ellen, Bp., 1986, 11. A kép ábrázolása a XVIII. sz.-ban volt igazán kedvelt. Lásd J. C. Winkler: A máriacelli magyar kegykép csatajelenettel 1760 k.(Budapesti Történeti Múzeum). Szilárdfy Zoltán: Barokk szentképek Magyarországon, Bp. 1984.14. kép. 154. Némethy Jordánszky Elek művéből idéz, (pozsonyi kiadás, 1836,77. és 98.). A loretói kápolna fennmaradt szobrát ő még nem azonosítja a falképen ábrázolt XV. sz-i darabbal, ahogyan azt később teszik és ma is olvasható a kápolna oldalán levő táblán, amelyet Bogisich fogalmazott. A ma látható alkotás XVIII. századi barokk mű, (Entz, 1985, 46.). 155. Ismét Császka Györgyhöz fordulnak fotókért és rövidesen a szepesváraljai fényképek is megérkeznek. A kép Róbert Károly megkoronázása - az 1850-es évektől ismeretes, és épp ekkoriban, id. Storno Ferenc restaurálta. (Radocsay Dénes: Falképek a középkori Magyarországon. Bp. 1977.170.) Első ismertetője Ipolyi Arnold. A középkori magyar festészet emlékeiből. A szepesváraljai XIV. századi történeti falfestmény. Elhangzott az MTA XXII. ünepélyes közgyűlésén. Pesten, 1864. 156. BÉFB, 1892.márc. 11. 157. Vasárnapi Újság, 1892. márc. 6. 170. 158. A kápolna díszítésére nem maradt pénz, ezért három főpap fedezte a költségeket. Vaszary Kolos csináltatta az oltárt, Schulek terve alapján. Császka György kalocsai érsek fizette a falképciklus költségeit, az üvegablak-sorozatot pedig Hornig Károly. Minden adományozó címere szerepel az általa finanszírozott műalkotásokon. (Förster, 1900. 263.) A 12 magyar szent Hevenesi Gabriel s. j. sok kiadást megért „Régi magyar szentség" könyvéből válogatták: Szt. Kapisztrán János, boldog Csáky Mór, Szt. Özséb, Szt. Kunigunda, boldog Salamon király, Szt. Mór, Szt Erzsébet, Szt. László, Szt. Adalbert, Szt. Imre, Szt. Gellért, Szt. Margit. 159. Förster Gyula: Vasárnapi Újság, 1897 aug. 22. 550. 160. Szent István Mária védelmébe ajánlja Magyarországot, Szent István kihirdeti a kereszténységet. Szent István fiát tanítja. Szent István alamizsnát oszt, a déli falon: Szt. István legyőzi a pogányságot. Angyalok Szent István sírjánál, A Szent Jobb megtalálása. Szent István sírjánál csodák történnek. A képeket kiegészíti két színezett majolika szobor: Szt István és Gizella, Mikola művei. 217