Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Szvoboda Dománszky Gabriella: A Mátyás templom dekóruma : a nemzeti iskola formálói: a politika és a tudomány 173-218

67. Ipolyi Arnold: A magyar ikonográfia egy fejezete, magyarországi szent Erzsébet képeinek ismertetése. Egyházművészeti Lapok, 1881 68. Idézi: Széles, 1992. 45. 69. BFÉB. 1884 ápr. 8-i ülésének jegyzőkönyve. 70. A Fővárosi Képzőművészeti Bizottság jelentése 10 éves működéséről, 1880-1890. Bp. 1890, 52. 71. Vállalkozók Lapja, 1884. nov. 26. 72. Idézi: Ybl, im. 290. 73. Ipolyi Arnold elnöki megnyitó beszéde az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat közgyűlésén, 1884 március 9. és 1885. március 8. Az OMKT 1884. és 1885. évi közleményei. 74.Ybl, 1938. 230. 75. Egyenként 12 részben Szűz Mária, Szent Erzsébet, és Boldog Margit életének fő jeleneteit, az ablakok fölé az ország, az adományozók, az Árpádok, az Anjouk, Mátyás, Zsigmond, í. Ferenc József, Budapest főváros, és a magyar királyság történelmi címereit javasolta.( A Mátyás templom üvegablakai. Vasárnapi Újság 1884. nov. 30., 773.) Végül IV. Béla, Nagy Lajos, Zsigmond, Mátyás, Magyarország, I. Ferenc József, Erzsébet és Budapest címerei készültek el és a jelenetek alá kerültek. 76. Ybl. i. m. 291. Schulek hagyatéka 1952-ben került a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának gyűjteményébe, nagyrészt Schulek örököseitől a Korompay csalától, a hagyaték egyéb részeivel. Az anyag 4235 tételt tartalmaz, 2862 db.-ot a család, 1372 db.-ot a KÖZTI adott át. Az anyag rendezetlen, észrevételeink szerint a főleg Schulek vázlatok keverednek Storno, Székely és Lotz művekkel. Elképesztő mennyiségük bizonyítja Schulek hatalmas munkáját. 77. Vállalkozók Lapja, 1884. márc. 25. és jún. 25. 78. A kész ablakokat a Vallás és Közoktatási miniszter 1889 dec. 7-én 54729 sz. rendeletére a Országos Képzőművészeti Tanács és a Főváros Képzőművészeti Bizottsága bírálta. (BFÉB., 1898, 48. sz. jegyzőkönyv, MOB, Országos Műemléki Felügyelőség) A javításokat már nem Kratzmann, - akivel nem voltak megelégedve - hanem utóda, Forgó Gyula és társa javította ki, valamint pótolta a hiányzó részeket, 1897-ig folyamatosan. Kratzmann Ede többszöri sürgetésre sem szolgáltatta vissza az elkészült ablakok kartonjait. A kért kartonok jegyzéke: „Főszentély ablakainak cartonjai vastag rajzpapíron: alsó ablakok: 9 czímer; 9 alak; 9 féle bordure; 6 dessign; felső ablakok: 16 alak baldachinnal és czímerrel vagy jelvénnyel; 16 féle rosetta; 8 féle apró 3 szög; 1 drb áttetsző carton fakereten; Déli nagy ablakok cartonjai: áttetsző cartonok fakereten; 36 legendáris jelenet; 8 czimer; 10 orom; 3 oromvégződés; 6 db 4 levelű rózsa; 3 nagy rózsa; 3 hosszú sarok; 3 kisebb 3 szög; 3 drb átnézetes carton ötödnagyságban; 36 drb papírra festett legendáris jelenet, eredetiek; 36 drb papírra rajzolt díszítményes carton (:conturokban:); 2 drb Storno féle carton a főszentély ablakokhoz papírra festve, fakeretes vászonra felhúzva; 223 drb összesen. (BFÉB., 1890. jan. 18. 5. sz. jegyzőkönyv.) Nem találtuk nyomát, hogy e darabok hiánytalanul visszakerültek volna a bizottság kezeihez. 79. A „belfelszerelés" szót az „Innereaufstattung" tükörfordításaként használják a jegyzőkönyvek. Kissé nehézkes hangzása ellenére azért vettük át, mert nincs rá megfelelő magyar kifejezés. Alkalmazói beleértették a teljes belső berendezést a padlótól az orgonáig, a falfestést, a liturgiái felszerelést és a szervezendő kincstár tárgyait is. Schulek a tervek elkészítésében maga mellé vette Jauman Benedeket, aki ugyancsak Schmidt tanítvány. 80. Budapest Főváros Levéltára, IV. 1403. m. 7/1833,1884, 49. sz. irat. 81. Ipolyi Arnold: A Magyar Szent Korona és a koronázási jelvények műleírása. Bp. 1886. BFÉB, 1890. febr. 3., 6. sz. jegyzőkönyv. 82. Bogisich Mihály plébános, a belfelszerelés kivitelezésére alakult albizottság elnöke felvetette, hogy a teljes meglevő felszerelést stylszerűre kellene kicserélni vagy átalakítani. (BFÉB. 1890. dec. 22. 36. sz. jegyzőkönyv). Ez pénz hiányában nem valósYilt meg, vagyis alkalomadtán a pénzszűkének is lehetnek előnyei! Pl. Szalay Imre egy XV. századi szekrényes kis oltárt szerzett a templomnak. (Havas Sándor: A Nagyboldogasszonyról nevezett budavári főegyház. Bud. Rég. 1897. máj. 42.). Ez a cserényi (Cerin) Szt. Márton oltár 1483-ból. A cserényi hitközségnek cserébe Roskovics Ignáccal festettek egy „stílusos" oltárképet. (BFÉB. 1890. febr. 3. u. o.) Csáky Schuleket értesíti, hogy Beer J. müncheni restaurátort 500 ft. díjjal megbízta a restaurálásával. (BFÉB. 1892. nov. 2.) Tartalmi problémák miatt 1906-ban az eredeti képet a Szépművészeti Múzeumnak adták át, 3279-es Itsz.-on. Ma a Magyar Nemzeti Galériában. (Radocsay Dénes: A középkori Magyarország táblaképei, Bp. 1967. 159.) A Koronázást ábrázoló falkép alá került a Felsőerdőfalváról (Stará Lesná) szerzett Szentháromság-oltár, 1490-1500. (Radocsay Dénes: A középkori Magyarország táblaképei. Bp. 1955. 303). Ma is ott van. 83. A főváros tanácsa 1890 februárjában felkérte az Építési Bizottságot, hogy a belfelszerelésére vonatkozó programot, 212