Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)
TANULMÁNYOK - Szvoboda Dománszky Gabriella: A Mátyás templom dekóruma : a nemzeti iskola formálói: a politika és a tudomány 173-218
35. Az építkezés 16 éve alatt sosem jutott évi 100 ezer ft-nál több e kiemelten fontos állami építkezésre. Szmrecsányi Miklós: Történeti művészet a Halászbástyán. Századok, 1906, 222. 36. A király 1881 -ben 15 tagú ellenőrző bizottságot küldött ki, Mailáth György országbíró elnöklete alatt, a műemlékekre költött összegek felülvizsgálatása, közte a koronázó főtemplomra költött összegek ügyében is. „Ez a bizottság évek hosszú során át nem volt egyéb, mint vádtanács..." Förster, 1925. 21. 37. Förster, 1925. 18. 38. Schoen Arnold: Szt. Anna templom, Bp. 1930. Előszó. 39. Szmrecsányi im. 219. 40. A Szépítő Bizottmány összetétele: A nádor, egy helytartótanácsos, három városi tanácsos, három választott polgár, a rendőrkapitány, egy mérnök, egy kőművesmester, egy ácsmester és Hild József. Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? Bp. 1931.25. 41. Pl.: Mátyás szoborbizottság. Pesti Műegylet festészeti bizottsága. Műbíráló választmány, Marastoni festőakadémiáját pártoló bizottság, a Képcsarnok Egylet, a Széchenyi, a Lendvay, a Petőfi, a Deák, az Eötvös szoborbizottság, a világkiállítások bíráló testületei, a Képzőművészeti Társulat többféle zsűrije, stb. 42. A bizottság jegyzőjén, vagy titkárán kívül más nem kap javadalmazást, itt Geduly Ferenc és Lers Pál jut kisebb összegekhez. 43. A Budavári Főtemplom Építési Bizottsága (BÉFB) két évtizedes működése alatt döntően az alábbi tagokból állt: Az első elnök br. Augusz Antal, (1807-1878) hivatalnok, politikus, a szépművészetek lelkes pártolója, akit gömöri Havas Sándor (1822-1894) követ az elnökségben. Havas felföldi származású hivatalnok, végzettsége szerint jogász, hivatásos politkus és autodidakta régész, az aquincumi ásatások megindítója, (Vasárnapi Újság 1894. 45. sz. nekr.); Bogisich Mihály, 1882-től a templom plébánosa, polgári szülők gyermeke, címzetes püspök, zenetörténettel foglalkozó szakember, (Szinyei J. Magyar írók élete és munkái. 1. k. Bp. 1891. 1166.); Förster Gyula, (1836-1932) ügyvéd, apja primási birtokon jószágkormányzó. A Vallás és Közoktatási Minisztérium tisztviselőjeként kezd, ahol kulturális ügyekkel foglalkozik, majd Magyar Földhitelintézeti Igazgató, a MOB másodelnöke, majd elnöke. Havast ő követi a BFÉB elnöki székében. 1904-ben főrend lett, báróságot kapott. (Szinyei J. Magyar írók élete és munkái. III. k. Bp. 1894. 655); Ipolyi Arnold, (1823-1886) apja főszolgabíró, nemességük Mária Teréziától ered. Zobori plébánosból a nagyváradi püspökségig emelkedett, ahol utóda Czobor Béla; dr. Czobor Béla (1852-1904), már mint fiatal pap a Nemzeti Múzeum régiségtárának segédőre, régész, a budapesti egyetem bölcsészkarán magántanár, a keresztény arceológia és szimbolika szakán. Ő jelentette meg mesterének, Ipolyinak ajánlva 1875-ben H. Otte művét a középkori egyházi művészetről, amely a szakma alapvető kézikönyve lett, és akár ma is haszonnal forgatható. (Katolikus lexikon. Szerk.: Bangha Béla, s. j. I. k. Bp. 1931.); Hampel József, (1849-1913) jogot tanult, majd a Nemzeti Múzeum Érem és régiség osztályán működve fejlődött kiváló régészeti szaktekintéllyé. Kurcz Vilmos, (1829-1898) ferencrendi szerzetes, a ferencvárosi templom plébánosa, Lotz barátja; Pártos Gyula (1845-1916) apja ügyvéd, építészmérnöknek tanult, Pest sikeres építésze; Lechner Lajos (1837-1897) mérnök, az Andrássy út megalkotója, (Nemzet, 1897. 320. sz. nekr.); Lers Pál jegyző; Máltás Hugó, (1829-1922), Bécsben Siccardsburg és Null műtermében tanult, Pest kiváló tervező-építésze, ő készítette az első javaslatot még az 50-es években a Mátyás templom felújításához; Schulek Frigyes, 1870-től a Mintarajztanoda tanára; Steindl Imre, (1839-1902) építész,; Szalay Imre, (1846-1917) jogász, a Nemzeti Múzeum igazgatója, Szalay László unokaöccse, Trefort veje, 1912-tól kéméndi báró; Zsigmondi Gusztáv, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat elnöke; a Főváros Képzőművészeti Tanácsának delegált tagjai: Gerlóczy Károly, (1835-1900) ügyvéd, a főváros első alpolgármestere, Kauser József, műépítész, Medvey Zsigmond., Vidéky János (1827-1901) festő, az iparrajz-oktatás úttörője, apja híres pesti térképész és metszetkészítő; Zichy Antal (1823-1898) a festő testvére, elszegényedett dzsentri-család sarja, jogász, oktatásüggyel foglalkozó politikus, élete végére főrend; kutasi Radisich Jenő, (1856-1917) mérnöknek és jogásznak tanuh, miniszteriális tisztviselő, majd az Iparművészti Múzeum igazgatója; br. Lipthay Béla, (1827-1899) apja 1830-ban kapta a bárói rangot, ő 1896-ban lett főrend, földbirtokos, 1867. után liberális, ellenzéki képviselő. Kommunális beruházásokkal foglalkozott, közigazgatással, vízjoggal, stb. (Vasárnapi Újság 1899.20. sz. nekrológ), A Főváros részéről eseteként megjelent az üléseken Wahrmann Mór, (1832-1892) kereskedő és politikus, apja üzletember. Ybl Miklós, (1814-1891), a főváros vezető építésze. (Förster, Hampel, Kurcz, Radisich, 1891 januárjában került be a bizottságba.) A BFÉB irattára a Műemlékek Országos Bizottságának iratanyagában található, ma az Országos Műemléki Felügyelőségen. 44. Nikolaus Pevsner: Az európai építészet története. Bp. 1974. 433. 45. „A Deák-párt hanyatlásával a református gentry lassanként mindenhol uralomra került, a hazafiság a protestánsok privilégiuma lett, a protestáns hithűség lett a legmagasabb állások elnyeréséhez a legfőbb képesítés." Salacz Gábor: 270
