Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)
TANULMÁNYOK - Szvoboda Dománszky Gabriella: A Mátyás templom dekóruma : a nemzeti iskola formálói: a politika és a tudomány 173-218
1891 novemberére a díszítőfestés szinte kész, megítélhető az összhatás. A benyomás értékelésekor a bizottság elhatározta, hogy a 80-as évek végén készült üvegablakok rikító színeit eltávolíttatja.'^^ Konkrétan Haynald bíboros érsek kifogásolta a túlzottnak ítélt ragyogást, és a fehér ruhákat, valamint a kék háttereket tompíttatták. A figurális részek festése a tavasz beálltával a Loreto-kápolnában kezdődött el, miután 1890 decemberében a bizottság - többszöri nekifutásra - ennek a külön kezelt résznek már elfogadta végleges programját'^* és a megbízást Schulek kívánságára egyedül Székely Bertalan kapta. Ez volt Székelynek - aki ekkor már bel- és külföldön egyaránt sikeres falképfestő, ~ az első méltó feladata a Mátyás templomban. (Az oltárképeket Aggházy Gyula (1850-1919 festette.) Székelyt Schulek mellet Trefort is erősen támogatta és kizárólag rajta, munkatempóján múlt, hogy nem vette át a vezető szerepet az egész fővárosban. A szakirodalomban makacsul tartja magát az a vélemény, hogy Székely két évtizeden át háttérbe volt szorítva Lotz mellett, akinek jobbak voltak a személyes kapcsolatai. A dolog ennél bonyolultabb. Székely igen nehézkes alkotó voU, mégis 1880-tól már őt is erősen foglalkoztatták. Lotz a 70-es években Thannal dolgozott. Székelyt nem Lotz, hanem Than szorította ki, a kezdetekben ő volt az első számú falképfestő Pesten. Nem sok évvel később az ifjú Lyka Károly Székely alkotói fejlődésének megroppanását látja abban, hogy a „kor, az országos hangulat kikényszerítése" okán áttért a falképfestésre. '^' Székely így ír erről: „A véletlen úgy hozta, hogy a pécsi és a budavári Mátyás templomban találtam foglalkozást, miáltal anyagi helyzetem kissé javult. Ekkor alábbszállott idő hiánya miatt a tanulási előszeretet. Most is azt hiszem, hogy abból van legtöbb morális hasznunk, amit önzetlenül, a haszontól eltekintve űzünk.'"^* (De ha Székelynek a Mátyás templommal kapcsolatos honoráriumait vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy kiugróan magas jövedelme volt, a többiekéhez képest. '^') E kérdésben más vélemények is megfogalmazódtak. Petrovics Elek 1936-ban Székely művészetére nézve kifejezetten megújítónak tartja a falképekre való áttérést. Véleménye szerint a Széchy Mária (1878) és a Zrínyi kirohanása (1885) kompozíciókon már az elfáradás jelei mutatkoznak.'^" A Loreto-kápolna konceptusát Schulek egyedül állította össze, Ipolyi Arnold, aki eddig a templom legfőbb iniciátora volt 1886-ban meghalt. (Talán a késlekedésnek is oka volt, hogy a kifestés eszmei irányítás nélkül maradt.) A vezérépítész 1890 tavaszán még egy 12 nagyszabású jelenetből álló ciklust képzelt ide, amihez sem a hely sem a pénz nem volt elegendő.'^' A megvalósult változat szerint a boltsüvegeken különálló éneklő angyalokat látunk, lángoló arany háttér előtt lebegve. Az angyalok kezét tekergő írásszalagok fonják össze, melyeken Mária dicséretét olvashatni. Egyedül a bejárati ajtó fölött látható a loretoi ház röpte, a kápolna névadójának csodája. Ez a mű a csoda ábrázolásának legtipikusabb kompozícióit követi, két angyal kezében tartva viszi a házat, melynek tetején a Madonna ül gyermekével.'^^ Mint tapasztalható, a program ikonológiai rejtvények sora, csupa többértelmű „üzenet" és talán itt sincs másképp. Nemes Antal - egy közkeletű forrásra, a Szent István Társulat sok kiadást megért kiadványára hivatkozva'" - leírja, hogy Mária názáreti háza útjában megpihent a dalmát partokon, Terzattóban'^* és ekkor Frangepán Miklós, (egy hungarus), Dalmátország kormányzója küldöttséget menesztett Názáretbe, hogy bizonyosságot szerezzenek a ház származásáról, tehát a loretoi csoda első igazolása magyar emberek nevéhez fűződik. Ez talán a kápolna kiemelt szerepét is motiválta, feltételezzük a legenda ismertetése a program magyarázatainak egyike, ugyanis Nemes könyvét a bizottság még kéziratban bírálta, megjelenését támogatta. Az architektúra többi részén világos tónusban tartott bordűrök és szőnyegfestések színesen ragyogó, dekoratív együttese díszlik, Máriát magasztaló allegóriákat, monogramjait és fehér galambokat és Anjou-liliomokat ábrázolva. (Az oltárkép tetején is megjelenik egy Anjou-liliom.) A figurák erősen rajzosak, az érzékeny kontúr dominanciája erősödik, a kifejezés fontos eszközévé válik. A mester kiváló akadémiai rajztudásában már a kor idegessége bujkál. E kápolna minden bizonnyal a templom legszebben kivitelezett festészeti együttese, összhatásának fontos eleme a sze196
