Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Breinich Gábor: A magyar városok szövetkezése a dualizmus korszakában 85-114

megvédése lett volna. A régi szabadelvűekből szerveződő Munkapárt és Vázsonyi polgári demokrata pártja között nem sok eséllyel induló Bárczy-féle szervezkedést, még kibontakozása előtt leállította a kormány. Tisza István személyesen kereste fel Bárczyt, és gyorsan megértette vele, hogy egy osztálypárt megalakítását a hatalom nem tekinti elfogadható lépésnek.'' Bárczy visszalépett a számára ingoványosnak bizonyult talajról, s a polgárság érdekében való tevékenységét ismét a nagyobb politikai kockázatot nem jelentő városok kongresszusán belül fejtette ki. A Magyar Városok Országos Kongresszusának második egyetemes ülésén, 1912. május 17-18án Budapesten, a városok szervezeteinek egyesülése és a városi törvény tervezetének megvitatása volt a két legfontosabb esemény. A városok szervezetei kongresszusa, a törvényhatósági jogú városok polgármestereinek értekezlete és a rendezett tanácsú városok polgármestereinek országos egyesülete - abból a megfontolásból, hogy „...a kormánnyal és a polgársággal szemben megfelelő tekintéllyel tudjon lépni, hogy a tanácskozásokon leszűrődött eszméknek, törekvéseknek érvényt tudjon szerezni...", az összes városok egyedüli és kizárólagos szervezeteként mondták ki egyesülésüket.* A kongresszus előkészítésekor az állandó bizottság állást foglalt a polgárság minél szélesebb körű bevonása mellett. Javasolta a kongresszus helyi bizottságainak megalakítását, azaz az emlékiratok és a küldöttségek küldésének módszerén való túllépést, a városi polgárság öntudatra ébresztését - „meetingek" szervezésével -, s a hatékonyabb együttműködést a városok országgyűlési képviselőivel.*' Az ennek nyomán elfogadott kongresszusi határozat szerint: „A kongresszus a városok fejlődése, s jogainak megvédése érdekében reformokat kezdeményez és ilyeneket támogat, figyelemmel kíséri és tanulmányozza a városok közéletét és fejlődését érintő minden ügyet, különösen pedig a városi intézmények fejlesztésére vonatkozó újításokat, célszerű felhasználás és okulás céljából megismerteti, szakkérdések megvitatásával, szakmunkák kiadásának elősegítésével és terjesztésével a városok közigazgatásának színvonalát fokozatosan emeli, városi irodalmi művek kiadását elősegíti és pályázatokat tűz ki, tanulmányutakat és kiállításokat rendez."*^ A szervezeti szabályzat módosításával az állandó bizottság tagjai közé a városok országgyűlési képviselőit is bevonták - az állandó bizottság tagjainak 50%-os létszámnövelésével - amivel a politikai befolyás növekedésére számíthattak, s egyúttal lehetővé tették az ülésekre más városi országgyűlési képviselők valamint szakértők meghívását is. E nyitás mellett ugyanakkor bevezették az évenként megtartott állandó bizottsági ülések azon rendszerét is, amelyekre valamennyi polgármester hivatalos volt, s rendszerint vidéki városokban került megrendezésre. Ez utóbbi intézmény azután visszahatott a kongresszus működésére, amennyiben az egyetemes ülések elmaradásával a polgárság szélesebb rétegei kapcsolódtak ki az érdemi tevékenységből, s a működés a polgármesteri értekezletek színvonalán rekedt meg."" A kongresszus kiemelkedően fontos napirendi pontja volt a Harrer Ferenc főtitkár által készített városi törvény tervezetének megvitatása. A tervezet a vidéki városok számára igyekezett olyan jogi kereteket szabni, amelyek messzemenően biztosíthatták volna a törvényhatóságok számára a szabad fejlődési lehetőségeket, a rendezett tanácsú városoknak az önállóságot. A javaslat külön hangsúlyozza, hogy: „... a városi jellegű községek szervezési alapelvei azonosak, különbségek csak a kömyező társadalmi alakulatokhoz való viszony és az állami szervezetbe való bekapcsolódás módjára nézve mutatkozhatnak, a városok szervezetének egységes külön törvényben való megállapítása mellett kell állást foglalnunk." A városok a törvényhatósági és a községi törvény jogi kereteibe lettek beillesztve, folytatta érvelését a tervezet készítője, amelyek a földbirtokos osztály szükségleteinek felelnek meg. A törvényhatósági joggal felruházott városok jóllehet politikailag egyenrangúak a vármegyével, a parlamentben való kedvezőtlen képviseltetésük miatt mégsem érvényesíthetik politikai érdeküket 105