Tanulmányok Budapest Múltjából 24. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Nemes Márta: Lechner Ödön Iparművészeti Múzeuma = Das Kunstgewerbemuseum von Ödön Lechner 65-114

17. Uo., 238/1895,42., 48., 54., 235/1896 és 185/1897 18. Uo., 109., 215., 227., 237/1895 és 5., 25., 104., 107., 114/1896 19. Uo., 146., 149., 152-154., 156., 237/1895,157/1896,7., 189., 225., 376., 386/1897 20. Uo., 88., 93., 137., 141 -143., 213., 219/1896 21. Uo., 216/1895,134,, 191., 240., 241., 314/18% 22. Uo., 145., 150., 151., 238/1895,133., 218/1896,54/1897 23. A Pallas Nagy Lexikona Xu. Bp., 1896.670-671 közötti H. betétlap. Az ezredéves kiállítás kiemelkedő fővárosi eseményei közé tartozott a Kúria (ma Néprajzi Múzeum) aug. 23-ra, a Ferenc József (ma Szabadság)-híd okt. 4-re és az Iparművészeti Múzeum okt. 11-re kitűzött megnyitása. 24. Weinwurm Antat a századforduló jelentős fotóművésze, munkássága feldolgozatlan. Az Iparművészeti Múzeum építő bizottsága 1894-ben felajánlotta neki a Hőgyes utcai szárny tetőterében épülő műterem bérletét. Ezért Weinwurm 2000 korona megfizetését vállalta (IMA, IM iratok 152/1894). Neid köszönhetjük, hogy e mintaszerű építkezés különböző fázisairól, a megnyitóról és az azt követő eseményekről dokumentumképek maradtak ránk. Felvételeinek 50 X 60 cm-es üveglemezei a múzeum tulajdonába kerültek (IMA, IM iratok 58/1897), ma is az adattári gyűjtemények legbecsesebb darabjait képezik. 25. Reissmann Károly Miksa (1856-1917) neve elsősorban tájképfestőként ismert. Díszítő festőként végzett tevékenységére 1. Reissmann K. Miksa dekorációs terveiből - az OMF Építészeti Múzeumának kiállítása 1982/83. Bp., 1983 26. IMA, KRTF 230. Itt jegyezzük meg, hogy az adattár KRTF 220 - 229. Itsz. alatt Reissmannak állítólag az Iparművészeti Múzeumhoz készült mennyezetdekorációs terveit őrzi. A belső festésről fennmaradt fotók az örökösöknek (akiktől a KRTF 220-229. alatti anyag származik) ezt az állítását nem igazolták. A Magyar Építészeti Múzeum is vásárolt a Reissmann örökösöktől (Barabás Gizella, Bp., XI., Bartók B. út 78.) mennyezetfestési terveket, amelyeknek 73.09. 1-13. Itsz. darabjai szintén, mint az Iparművészeti Múzeumhoz készített rajzok kerültek állományba (előző jegyzetben idézett katalógus, p. 13 -14.) Ezekről ugyanúgy nem bizonyítható, hogy bármely részletük is egyezne az archív fotókon látható belső festéssel, vagy töredékeivel. 27. SchoenA. -Kardos Gy. -Zakariás G Sándor, Budapest műemléki kárai 1944/45-ben. Kézirat a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményében, Bp., 1950.173. 28. A helyreállítás terveit 1. Budapest Főváros Levéltárának tervtára, XXXII. 351/4361-27. 29. Ebből az alkalomból készültek a Zsolnay mintalapokról rajzolt kerámiadíszek, amelyeknek fénymásolatai az adattárban KRTF 882/1 -104. sz. a. találhatók, valamint a KRTF 883. alatti héjazat-minta rajz, a Hőgyes utcai középrizalitról, ill. a főbejárati nyitott előcsarnok elpusztult kandeláberei helyére készített új lámpák tervei: KRTF 886. 30. Tschudi Madsen: Sources of Art Nouveau, Oslo 1956 - H.R Hitchcock: 1958. Tschudi Madsen: Art Nouveau, New York-Toronto 1967. G Evers: Vom Historismus zum Funktionalismus, Baden-Baden 1967. - N. Pevsner. The Sources of Modern Architecture and Design, London 1968. - Benevolo: History of Modern Architecture I-II. CambridgeMass. 1971. - B. Champigneulle: L'Art Nouveau, Paris, 1972. - F. Rüssel: Art Nouveau Architecture, London 1979. 31. Bierbauer V: A magyar építészet története, Bp., 1937. - Lyka K: A művészetek története I. Bp., é. n. 338. - Fulep L. -DercsényiD. -ZádorA.: A magyarországi művészet története Bp., 1958,1962,1964,1970,1973. - MajorM.: Építészettörténet III. Bp., 1960. - RadosJ.: Magyar építészettörténet, Bp., 1961,1971. - Merényi F.: A magyar építészet 1867-1967. Bp., 1969. - Szentkirályi 1980. Németh L. (szerk.): Magyar művészet 1890-1919. Bp., 1981. 32. N.Pevswer 1977.108. oi