Tanulmányok Budapest Múltjából 24. (1991)
TANULMÁNYOK – STUDIEN - Nemes Márta: Lechner Ödön Iparművészeti Múzeuma = Das Kunstgewerbemuseum von Ödön Lechner 65-114
ásni a teherbíró talajig, de sok gondot okozott az állandó visszaszivattyúzás szükségessége is. A fennmaradt 345 db egykorú rajzból kilencvenkettőn van eredeti Pártos-Lechner aláírás 11 , és 200 darabon van teljes keltezés, vagy legalább évszám. Nagyobbrészük tehát datált, így ha pusztán ezeket tekintjük is, az építés részletei kirajzolódnak. A datált kiviteli tervek zöme (120 db) 1894-ben készült, párhuzamosan a munkák előrehaladtával. Egy-egy teljes alaprajzi szint elkészítését értelemszerűen ugyanannak a szintnek a részletrajzai követték. A statikai tervek még az építészeti rajzoknál is pontosabban mutatják a szerkezet épülésének menetét. 1894 februárjában már megvolt a főkupola, a nagycsarnok és előcsarnok szegecselt tartóinak méretszámítása, áprilisban az előcsarnok és nagycsarnok függőleges és vízszintes tartóinak részletrajzai. A földszint feletti födémekhez 1894 nyarán fogtak hozzá, és szeptemberre már a díszterem födémterve, decemberre pedig a főkupola részletrajzai is elkészültek 12 . 1895 nemcsak a falazott architektónikus részletek megépítésének éve, hanem velük egyidejűleg a nyílászárók tervezése is megkezdődött 13 . A burkolat és kerámiadíszítmények elemeinek megrendelési tervei 1895/1896-ban folyamatosan készültek, és az asztalosmunkák mellett talán ezek a legmutatósabb rajzok (7. kép). Sőt, a legnagyobb meglepetést is ezek jelentették. A pirogránit burkolat és díszítmények elemeit a pécsi Zsolnay-gyár készítette, nemcsak az Iparművészeti Múzeum 14 , de a korábbi és későbbi Lechner épületek számára is. De csak az Iparművészeti Múzeum terveinek feltárása során derült fény arra, hogy Lechner ezeket az épületrészeket nemcsak füzetlapnyi vázlatokon, hanem 1 : l-es léptékű, több négyzetméteres, hatalmas lapokon is megrajzolta! Nemcsak a gerinc- és csúcsdíszeket, de az ablakkereteket, párkányokat is. Sajnos éppen ezek a nagyméretű, skiccpauszra készült tervek mentek a legjobban tönkre 15 . Az Iparművészeti Múzeum építő bizottsága nagy hangsúlyt helyezett a szakipari munkák és a belső berendezés kivitelezésére is. Még 1895 júliusában megküldték erre szóló felhívásukat az Építő Iparnak, ill. a Vállalkozók Lapjának 16 . A beérkezett ajánlatok közül a legnagyobb igényességgel válogattak. Az üveges munkára például kilenc vállalkozó küldte be pályázatát. Közülük Forgó és Társa kapta meg a nagycsarnok tetejére, Schwarz pedig a síküvegezésre szóló megbízást 17 . A linóleumburkolatok elkészítésére két angol, Maple ang Co. és Hampton and Sons céggel szerződtek 18 , a villanyvilágításra hét pályázó közül végül három cég is dolgozott az épületen 19 . A melegvíz-szolgáltatás berendezései ugyancsak kooprodukcióban készültek, Körting és Társa mellett Fletcher Rüssel and Co. szállított vízmelegítőket Galacon keresztül 20 . A lakatosmunkákéit Chubb and Sons és Jungfer Gyula nyújtotta be számláit 21 , az asztalosmunkákat Michl Alajos és Thék Endre (berendezés) végezte 22 . Az épület a tervezett nagyszabású ünnepélyes felavatás idejére nem készült el teljesen. Eredetileg az 1896. május 2-án elkezdődött millenniumi ünnepségek mintegy záróakkordjaként, megnyitását 1896. október 11-re tűzték ki 23 , de betartani nem tudták. Mivel a millenniumi ünnepségsorozat október 31-én lezárult, 1896. október 25-én Ferenc József császár mégis felavatta az épületet, noha - mint azt a tervek és iratok adataiból láttuk, és mint ahogyan azt Weinwurm Antalnak 24 a megnyitás alkalmából készített fotói is tanúsítják - a villanyszerelés, a belső festés és a berendezés még hiányzott (10-11. kép). A belső festést Scholtz Róbert vállalta el, de mind a tervezést, mind a kivitelezést 69
