Tanulmányok Budapest Múltjából 24. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Gyalay Mihály - Szekeres József: A Szent Margitsziget Gyógyfürdő Részvénytársaság története = Geschichte der Heilbad-Aktiengesellschaft Sankt-Margarethen Insel 115-172

ünneplő-élvező szigetlátogatók lármáját, hanem egy ország fővárosának haláltusáját visszhangozta. Ezekben a hetekben már csak a hitlerista hóhérok és magyar csatlósaik mulattak a szigeten. 1944 őszére a német hadvezetés teljesen befészkelte magát a szigetre. A hitlerista tisztek pezsgős vacsorákat rendeztek, miközben legényeik védelmi állásokat építettek ki a partokon. November hó végén azonban már az ő kedvüket is elvette a kelet felől egyre hangosabbá váló harci zaj és ágyúdörgés. December hóban megindult a harc a sziget birtoklásáért. 1945. január 19-én az utolsó német egységek is elhagyták a Margitszigetet. A budai várban még folytak a harcok, amikor a szovjet csapatok a Margit hídtól északra megépítették az első ideiglenes budapesti Duna-hidat, a Manci-hidat, amely az oktalanul elpusztított Duna-hidak helyett elsőként biztosított összeköttetést a főváros két oldalának lakosai között. 1945. február 13-án a sikertelen kitörési kísérletet követően a várba szorult hitlerista csapatok megadták magukat. Budapest annyi szenvedés és áldozat, értelmetlen pusztítás után a német megszállás alól felszabadult. A Margitsziget újjáépítése és átadása Budapest fővárosnak A harci cselekmények megszűnését követően a Margitsziget az ijesztő pusztulás képét tükrözte. Ágyúk, szétlőtt tankok, eldobált hadfelszerelések, temetetlen emberi és állati tetemek hevertek szanaszét a szigeten. A 36 épület közül 26 épület 70-80%-os károsodást szenvedett. A károsodás mértéke az 1946. évi forintmérleg szerint elérte a 10 millió Ft-ot. Szviezsényi Zoltán, a Palatínus Park Rt. egykori vezérigazgatója - aki az ostrom alatt is megtalálta a módot, hogy a rábízott értékeket a szigeten mentse - a szovjet parancsnokság elé terjesztett folyamodványában szívettépően írta le a rombolások nyúj­totta látványt: „... az épületek nagy része romokban hever, az alagsor víz alatt van. Nincs ivóvíz, villany, ipari áram, telefonvezeték. A romok a szerteszéjjel heverő és szétdobált bútorok, emberi hullák felásott árkok, ledöntött fák, széthordott épületalkatrészek vigasztalan képet nyújtanak." Szviezsényi arra kért engedélyt, hogy főleg az általa megmentett értékeket valahova összegyűjthesse, szivattyúkat állíttathasson fel, nehogy a szennyvíz nyomán ragályok terjedjenek el. Az előterjesztést a szovjet parancsnok meg­értéssel fogadta. 1945. április 25-én összeült a Margitsziget Rt. igazgatósága. A meghívót Fischer József, a FKT új elnöke, az Országos Újjáépítési Kormánybiztos küldte meg. Fischer József elnökként, a Szociáldemokrata Párt részéről Büchler József országgyűlési képvi­selőt, a Kommunista Párt részéről dr. Bálint István orvost, a Független Kisgazda Párt részéről Acsay László építészmérnököt, a Nemzeti Parasztpárt részéről Farkas Ferenc országos vezetőt, a Magyar Művészeti Tanács részéről Beck András szobrászművészt hívta meg az igazgatóságba. A Szakszervezeti Tanácsot Török István főtitkár és a kormányt Balogh István miniszterelnökségi államtitkár képviselte. A régi tagok közül megmaradt Peyer Károly, Morvay alpolgármester, dr. Kovácsy Dénes ügyész, dr. Schőffer Aladár, a Magyar Országos Takarékpénztár képviseletében, míg a Fel­ügyelő Bizottságban Barsy helyét Pásint Ödön miniszteri tanácsos foglalta el. A két 155

Next

/
Oldalképek
Tartalom