Tanulmányok Budapest Múltjából 24. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Vörös Károly: Három vázlat Budaoest társadalomtörténetéből a dualizmus korában = Drei Skizzen aus der Sozialgeschichte von Budapest zur Zeit des Dualismus 27-63

8. A jótékony egyletekre: BpStÉvk II. (1895-1896). Budapest, 1898.324. - uo. az önsegélyző egyletekre. Ld. még BpCLj 1896. 9. Az 1905. évi 944. sz. szegényügyi szabályrendeletre: Venczell-Medriczky 48-49. - Az elöljáróság szerepéről a szegénygondozásban: FlaxmayerJ. -MedriczkyA.: A kerületi elöljáróságok szerepe Budapest székesfőváros közigazgatásában. Stk 64/3. Budapest, é.n. [1929] - Schüler D.: A hatósági nyüt szegénygondozás Budapesten Stk 75/1. Budapest, é.n. 6 -12. - A Bárczy-korszak szociálpolitikájának intézményeiről, tendenciájáról jó összefoglalás: BolgárR: A szociálpolitika. In: A negyvenéves Budapest, Budapest, 1913. 611-614 (a szegényügyi nyilvántartásra 612.). - A szegénygondozásra 1912-ben fordított összegek (egybevetve az 1874. éveikkel s beállítva a fővárosi költségvetés egész rendszerébe): RáczGy.: A pénzügyek. In: A negyvenéves Budapest. Budapest, 1913, 296-302. Vö. még Csorna K: Szegénygondozás Budapesten. Stk 62/1 Budapest, é.n. [1929] 159. a szegényalap 1906-1911. évi bevételeinek, kiadásainak és vagyonának alakulásával. 10. A főváros közjótékonysági kiadásainak, szervezetének, intézményeinek és azok helyzetének alakulását és tevékenységét 1894-1912-ben a BpStÉvk évről évre haladó köteteinek a Közjótékonyság cím alatt rendszeresen közölt gazdag adatsoraiból lehet nyomon követni. Az egyesületekre (köztük a magánegyesületekre) emellett még a BpCLj kötetei szolgáltatnak gazdag és rendszeres adatokat. KÁROLY VÖRÖS DREI SKIZZEN AUS DER SOZIALGESCHICHTE VON BUDAPEST ZUR ZEIT DES DUALISMUS Die hier besprochenen drei Skizzen wurden ursprünglich für Band IV der Geschichte von Budapest (Budapest, 1978), der die Geschichte von Budapest zur Zeit des Dualismus behandelt, geschrieben. Infolge des beschränkten Umfanges konnten sie jedoch dort nicht veröffentlicht werden. Durch ihre ursprünghche Bestimmung sind sie skizzenartig gehalten und passen sich so dem Band IV an. Alle drei Studien sind chronologisch (der Gliederung des Bandes entsprechend) in drei Perioden gegliedert (1849-1873,1873-1896,1896-1918). Die erste Studie behandelt die Budapester Freimaurerei. Die Meilensteine der Geschichte sind hierbei folgende: 1861, als der erste Versuch einer Pester Logengründung von der Hamburger Loge abgewiesen wurde; 1868, die Gründung der ersten Pester Loge des Johannisordens; 1871, Erscheinen der Organisation nach schottischen Ritus; 1886, Zustandenkommen der zwei bis dahin im Gegensatz stehenden Organisationen. Dies alles ging mit einer steigenden Zahl von Logen und den Mitgliedern einher. 1886 betätigten sich in 39 ungarischen Logen 1215, im Jahr 1915 schon 7357 Mitglieder. Das Zentrum war Budapest, wo sich mindestens die Hälfte der Mitgliedschaft des Landes, später ein noch größerer Anteil wohnte. Die großstädtische Entwicklung wirkte sich hier auf die Freimaurerei aus, die sich mit der bürgerlichen Entwicklung, deren Widersprüche und Probleme befaßte, obwohl einzelne Gruppen zeigten auch ein konservativ-na61