Tanulmányok Budapest Múltjából 24. (1991)

SZEMLE – RUNDSCHAU - Kaba Melinda: A Budapesti Történeti Múzeum évi jelentései, 1981-1987 241-293

ÁSATÁSOK ÉS LELETMENTÉSEK A BTM 1987. évben is folytatta tervásatásait, leletmentéseit, elsősorban az MO-s munkálatokhoz kapcsolódóan. Az ős-, római- és népvándorláskori ásatások közül kiemel­jük a II. ker. Farkasréti u. l/a. sz. alatti kutatást, ahol őskori kovabánya feltárása folyt (Csánk Vera, Gábori Miklós). A III. ker. Mocsáros dűlő beépítés előtt végzett leletmen­tés során korai-, középső neolithikus, szórványos középső rézkori, korai bronzkori és La-Teène kori leletek kerültek felszínre (Endrődi Anna, Schreiber Rózsa). Az MO-s autópálya több km hosszú szakaszán Soroksáron középső- és későbronzkori település részletei (Endrődi Anna és Schreiber- Rózsa), valamint a XXI. ker. Budatétényben középsőbronzkori temető újabb 28 urnasírját tárták fel (Debitzky Katalin). Folytatódott a gellérthegyi eraviszkusz oppidum lakóház maradványainak feltárása (Pető Mária). A római kori ásatások eredményeit gazdagította az ala-tábor területén végzett kisebb periódus kutatás a III. ker. Lajos u.-Árpád fejedelem útján (Németh Margit). Római kori villa maradványai, téglaégető kemence, gazdasági udvar maradványai kerültek felszínre a III. ker. Mocsáros dűlőben (Márity Erzsébet). Csillaghegyen későrómai kori villa részleteit találták (Pető Mária). A III. ker. Kórház u. 10-12-. sz. telken í. sz. 2-3. sz.-i legjóstábor három kaszámyaépületénék maradványai kerültek felszínre sikátorokkal és úttesttel (Szirmai Krisztina). A III. ker. Laktanya u.-ban i. sz. 1. sz.-i sánc, vizesárok, településjelenségek és épületmaradványok (Madár assy Orsolya). A III. ker. Timár u.-Fé­nyes A. u.-ban pedig a limes útnak részlete és a canabae épületeinek maradványai gazdagították a leletmentések sorát (Kocsis László-Madarassy Orsolya). Ugyancsak az MO-s autópálya épülő szakaszán a XX. ker. Soroksári úton szarmata telepmaradványo­kat, égetőkemencéket figyeltek meg (Pető Mária). A XVII. ker. Péczeli úton az i. sz. 3-4. századi germán temető sírjainak száma 269-re emelkedett az évi feltárások során, ezen kívül 1-2. századi telepjelenségeket is megfigyeltek (Nagy Margit). A középkori ásatások és leletmentések a tervezettnél nagyobb időráfordítást igényeltek elsősorban a váratlanul felmerült mélyépítési munkák miatt. Ezek közül kiemeljük a budai vár feltárásait a palota É-i előudvarán és a Ny-i udvarban (Magyar Károly), a budai várnegyedben az I. ker. Kapisztrán téren, a Hadtörténeti Intézetnél és az udvarán 13. századi városfal és későbbi, ugyancsak középkori épület részletei kerültek felszínre (Bencze Zoltán), valamint az I. ker. Táncsics u. 9. sz.-nál megtalált 14. századi városfal részlete hoztak újabb eredmé­nyeket a korábbi kutatások kiegészítéseként {Bencze Zoltán, Magyar Károly). Óbudán kisebb leletmentés folyt a III. ker. Timár u.-ban és a leendő „Aquincum szálloda" területén a III. ker. Lajos utcában, ahol ugyancsak középkori maradványokat tártak fel (Altmann Júlia). Budakeszin a budaszentlőrinci pálos kolostor háromhajós templomának É-i oldala és a temető további 23 sírja került felszínre (Bencze Zoltán). Kamaraerdőben a Kána-i apátság kolostorának feltárása folytatódott (H. Gyürky Katalin). Jelentős középkori maradványokkai gazdagította a kutatást az MO-s autópálya nyomvonalán végzett leletmentés (Irásné Melis Katalin). Tervek szerint folytak a törökkori vidéki ásatások Pécsett, Szászváron, Egerben és Siklóson (Gerő Győző). Sárospatakon, Pacim­ban és Beneváron műemléki helyreállítással kapcsolatos dokumentációhoz végeztek helyszíni kutatásokat (Feld István). 287 :

Next

/
Oldalképek
Tartalom