Tanulmányok Budapest Múltjából 24. (1991)
TANULMÁNYOK – STUDIEN - Gyalay Mihály - Szekeres József: A Szent Margitsziget Gyógyfürdő Részvénytársaság története = Geschichte der Heilbad-Aktiengesellschaft Sankt-Margarethen Insel 115-172
51. Budapesti királyi Ügyészség 1919-IV. 13.1295. sz. 52. BFL, SzMRt. ir. 1920. mára 22-i igü jzkv. 2.; ápr. 10-i igü. jzkv. 1. 53. Uo. 1921. máj. 1-i igü. jzkv. 54. Uo, 1921. júni. 17-i igü. jzkv. 1-4. 55. Uo, 1921. júni. 29-i VIH. kgy. jzkv. 4. 56. Uo, 1922. júni. 28-i kgy-t előkészítő igazgatósági jelentés 1-3. 57. Az 1925:XXXV. tc-kel 1927. jan. 1-én bevezetett Pengő 12 500 előző koronával volt egyenértékű. Egy svájci frank akkoriban egy egész 103 ezred, egy kilogramm színarany pedig 3800 pengőt ért. (Ez a törvényes fizetési eszöz 1946. augusztus elején szűnt meg, amikoris utódjáért a Forintért, amely 0,757575 gramm súlyú arannyal volt egyenértékű, elméletben négyszázezer kvadrillió hitelét vesztett pengőt fogadtak volna el. 58. 1.9638/1922. (dec. 23.) ME sz. r. 59. BFL, SzMRt. ir. 1923 üzletévi igü-i jelentés 2-6. 60. Ma Szent István körút. 61. BFL, SzMRt. ir. 1924. máj. 16-i igü. jzkv. 1-8. 62. Budapest Közlöny, 1925. júni. 14-i 131. sz. 63. BFL, SzMszRt. 1927. júni. 14-i XDC. kgy. előkészítő igazgatósági jelentése 1-4. 64. Dr. Rakovszky Iván (1885-1960). Közszolgálatát Túróc vármegyében kezdte 1907-ben - és mindössze 27 éves korában - sikerült a honatyai funkciókkal felcserélnie. 1922-ben, Bethlen szövetségeseként belügyminiszter. A Magyar királyi Államrendőrséget is kizárólag az ellenforradalmi rendszer szempontjainak megfelelően szervezi újjá. Autonómiaellenesen reformálja meg a városi és vármegyei törvényhatóságokat is; de Budapest Székesfőváros ekkor még továbbra is állam marad az államban; és az 1925. évi választójogi törvény körül bábáskodik. Számos botrányból (pl. a frankhamisításban való részvétel) kiút a Közmunkatanács elnöksége, egyben mint jutalom is. 1941-ben a Közigazgatási Bíróság elnökévé nevezték ki, majd felsőházi tag. 1944-ben a Lakatos-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere. Életpályája további források: Kun A. - Lengyel L. és Vidor Gy. (szerk.) Magyar Országgyűlési Almanach 1927 -1932. Bp. 1933.245 - 248.1.; A magyar társadalom lexikonja. Bp. 1930. 466., a korszak politikai-közéleti viszonyaira Szekeres József (szerk.,) Források Budapest múltjából BX Bp. 1972.646.1. 65. Folkusházy Lajos alpolgármesteri jövedelme évi 38 000 P. BSzKRt-tól 20 000 a Vásárpénztár Rt-tól 20 000, a Községi Élelmiszerüzemtől 16 000, a Községi Kenyérgyártól 8000; azaz összesen évi 102 000 P keresethez jutott. Közli Szekeres József: A budapesti városatyák panamái. Bp. 1962.118.1. 66. BFL, SzMRt. ir. 1927. júni. 14-i XIV. kgy. 4-5.: 1926. dec. 31-i mérlegszámla. 67. Uo, FKT, 1927-53%. sz. leirata; SzMRt. ir. 1927. júli. 1-i igü. jzkv. 1-2.; a Végrehajtó Bizottság 1929. szept. 26-i jzkv. 1-6. 68. Uo, 1929. okt. 15-i igü. jzkv. 1 -11.; 1929. évi pénztárnaplóelszámolások adatai. 69. Uo, az 1928. XVI. üzletévi kgy. előkészítő igazgatósági jelentés 1 -4.; 1929. okt. 23-i igü. jzkv. 3. 70. Uo, az 1929. üzletévről a XVII. kgy. elé terjesztett. 71. Uo, az Üzembérlő Rt-nak a SzMRt. kgy-e elé terjesztett igazgatósági jelentése (1930); ugyanaz a Sportfejlesztő Rt. részéről; az 1930. jún. 12-i igazgatói ülés jzkv. 1-2.; febr. 14-i igü. jzkv. 1 - 7.; aug. 13-i igü. jzkv. 1-7. 72. Uo, 1932. máj. 7-i igü. jzkv. 1-4.; 1931. dec. 31-i mérleg. 160