Tanulmányok Budapest Múltjából 24. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Gyalay Mihály - Szekeres József: A Szent Margitsziget Gyógyfürdő Részvénytársaság története = Geschichte der Heilbad-Aktiengesellschaft Sankt-Margarethen Insel 115-172

lómedencét építettek. A közönség mindezt örömmel fogadta. A fürdőt egyre jobban látogatta. A Társaság a Tanáccsal abban állapodott meg, hogy a Nagyszálló szobaszámát, termálfürdőkkel is ellátott új és fényűzően kiképzett lakosztályokkal bővíti. Az év folyamán a lóvasút villamosítását elvetve, autóbuszokat állítottak be a szigeti forgalom lebonyolítására, amelyek a Lipót körúti Margithídfő és a szálloda között közlekedtek.

61 Kiemelkedő zenei élményeket is nyújtott a sziget. Az Operaház és annak zenekara, valamint az amszterdami versenyen azévben résztvett dalárdák rendeztek nívós hangversenyeket a víztoronynál. A hídforgalom növelése érdekében a szénsavas fürdőket a Nagyfürdőben is bevezették. E gyógytényező forgalmát az autóval, autóbusszal és lóvasúttal kombinált jegyek mozdították elő. A bevételek fokozása érdekében ismét megkezdték az ásványvíz vidékre szállítását, amely a háború alatt mindvégig szünetelt. Még 1922-ben nem kevesebb mint 13 ezer köbméter termőföldet szállítottak nagy uszályokon a szigetre. Minderre azért volt szükség, mert a Tanács nagyarányú parkosításra kötelezte a Margitsziget Rt.-ot. A roppant mennyiségű földet a strandfürdő és a hajóállomás között kellett beépíteni, s a feltöltött területen világviszonylatban is legmagasabb színvonalú parkot létesíteni. Az általános szigetrendezési tervvel Wälder budapesti műegyetemi professzort bízták meg, s ennek elkészítésébe később más szakember, Kleiner kapcsolódott még be. Kleinernek 1924-ig kellett volna a parkkal elkészülnie. A parkosítás nagy feladatával, az adott viszonyok között a hazai vállalatok nem voltak képesek megbirkózni. Ekkor Wild vezérigazgató kiutazott Németországba. Felkereste azt a leghíresebb parkírozót, akinek családi vállalata 250 esztendős fenállása alatt bőséges tapasztalatokat szerzett a szakmában, mert 1700 óta a porosz királyok - köztük a francia ízlésű Nagy Frigyes - kastélyaihoz létesített pazar parkokat. Maga Spath, a vállalat feje, személyesen és a legjobb kertészeitől kisérve érkezett meg Budapestre. Miután megvizsgálták a folyam szintje felett nyolc méter magasan húzódó és az északnyugati szélnek nyolc hónapon át kitett kavicsterületet; közölték hogy ők - bár ebből élnek - egy szerződésteljesítési mániából támadt botanikai botrányhoz nem adják oda a nevüket. Nem ültetnek parkot oda, ahol az addigi parkosítások is pusztulásra vannak ítélve. A főváros törvényhatóságában és igazgatásában 1919-ben hatalomra került jobboldali, ellenforradalmi Wolff-féle Keresztény Községi Párt eszméi és emberei mindenhová beszivárogtak, így a Margitsziget Rt. igazgatóságába is. A húszas évek irredenta szellemében alapelvként leszögezték, hogy a szigeten három zónát létesítenek. így az üdülők s betegek valamint a gyerekek területei között egy harmadikat a testgyakorlások céljaira jelölnek ki. Wild maga „invokálta a német példát", amikor arra hivatkozott, hogy ha adott esetben egy hadsereget kell majd elővarázsolni, akkor arra csakis úgy van lehetőség, ha a nemzet sportol. így hát a bálványozott mintára mindenütt sportolni kell. A budapestieknek a Margitszigeten. 1924. május 16-án hivatalosan hangzottak el a Társaság igazgatósági ülésén az alábbiak: „A németek belátták, hogy a hadsereg csak a sport által van edzve; 24 órán belül katonaságot lehet előteremteni a földből, mert aki sportember, az katona is. Mindig arra kell gondolnunk, hogy szegény szomorú hazánkban feladataink vannak, és e feladatokat nem lehet másképp megoldani, mint az ifjúság nevelésével. Meg kell hoznunk ezt az áldozatot és átadnunk a sziget egy részét annak a sportnak, amelyre ezt az igazgatóság is egyébként szánta...". Czabalay sietett leszögezni, hogy ezek a 135