Tanulmányok Budapest Múltjából 23. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Gát Eszter: Pest-budai zongorakészítők = Klavierbauer von Pest und Buda 147-259

41. Zum 70 jährigen Jubiläum der Firma J. Chmel & Sohn in Budapest. Zeitschrift für Instrumentenbau XXV/17 (1905), 543. 42. Chmel József gyermekét 1844 szept. 1-én Gusztáv János névre keresztelték. Keresztszülők: Pachl János és neje, Waschmitius Henriette. (Matr. B. 1844). 1849-ben Pachl felesége elhunyt. A temetési költséget Chmel József előlegezte meg. (BFL-Vegy. 1807/1848-49) Pachl valószínűleg 1845-től a céh elöljárója, de mint ifyen, ismert forrásokból csak 1847-től mutatható ki. 43. A városi tanács az 1847 szeptemberében benyújtott kérvénnyel kapcsolatban következő év januárjában hozott határozatot. E szerint Balassovits kérelme a céhszabályokkal nem ütközik és ha a szegényintézet javára befizeti a 15 forintot, a céhbe bekebelezhető. (BFL-Eng. 498/1848-49) 44. Streicher is felhívja a figyelmet, hogy az erőszakos játék elhangolódáshoz, a húrok szakadásához, a kalapácsok töréséhez vezethet. (Streicher 1801,18.) Érdekesek a hangerő növelésére vonatkozó tanácsai: a kottatartót ki kell emelni, ugyanígy a tompítok felett elhelyezkedő tetőt. A zongorát ne állják körbe más muzsikusok, mert felfogják a hangot. Ha a műsoron zongorakoncert szerepel, különösen vonatkozik ez Mozart műveire, a zongora álljon néhány lábbal előbb, kissé mögötte helyezkedjenek el a hegedűsök, leghátul pedig a basszus és a fúvó hangszerek. (Streicher 180118,26.) 45. A bécsi Conrad Graf 1813-ben négyszeres hurozású zongorákkal kísérletezett, de a hangolási problémák miatt ezt az ötletét hamarosan feladta. A modell a magyarországi forgalomban is megjelent. „Ein modernes, 6 Oktaviges viersaitiges Fortepiano"-t kínált egy budai névtelen hirdető. (VOPZ1835. mára 5.) Lásd még: Zongorakészítők jegyzéke, F. Szalevszky. 46. Az egykorú közlések szerint 1808-ban a húrok által kifejtett húzóerő 4500 kg, 1820-ban 5900 kg, 1850-ben 14 000 kg volt. (Hirt 1955,97.) 47. A találmányt két pesti lap is ismertette: Hasznos Mulatságok 1824, második félesztendő, 31-32. és Gemeinnützige Blätter 1824,426-428. 48. A bécsi Johann Streicher 1823-ban szabadalmaztatott egy felülről ütő mechanikát. (Hirt 1955,113.) 49. A bécsi zongorakészítő, Mathias Müller sen. 1823 októberében szabadalmat nyert találmányára, „daß die Claviatur über den Saiten und dem Stimmstockklotze liege, und den Hammerschlag von oben in den Steg des Resonanz-Bodens schlage". (Ottner 1977, 147.) Augustin arra hivatkozott, hogy a hír az újságokban csak 1824 júniusában jelent meg, tehát egy hónappal később, mint ahogy Augustin hangszere hangversenyen megszólalt, és ezt tanúkkal is tudja bizonyítani. 50. Patentbeschreibungen der Erfindungen der Klavierbauer Wilhelm und Heinrich Schwab. (Beschreibung, 44 - 45.) 51. Az itt nyert érmét Bécsből Pestre küldték, amelyet Schwab 1840. június 6-án vett át a városi tanácstól. (BFL.-Int. a. n. 7556) 52. Knam, Graf, Hoxa, Ries és J. B. Streicher zongorakészítő mesterek. (Verhandlungen des Niederösterreichischen Gewerb-Vereins, I. Wien, 1840) 53. Az Ausztriából Magyarországra importált cikkekre Bécsben fővámot, Pesten (behozatali) harmincadvámot vetettek ki. A hosszadalmas vámeljárás miatt heteket vesztegelt az áru. (Hetilap 1848/1.6 - 7.) A vám összege az évek során változott; az 1840-ben kiadott vámtarifa szerint a hangszerek vámja „von jedem Gulden des Wertes 3 Kreutzer Eingangs Dreißigst Gebühr." (Dreißigst-Tarif für die Einfuhr der Erzeugnisse der deutschen -galizischen und lombardischen -venetianischen Länder nach Ungarn und Siebenbürgen. Wien 1840). „A hazai zongoragyártók aránylag ily kedvező helyzete abban keresendő, hogy külföldi behozatalért nagy vámot, egy db. zongoráért 50-60-70 Ft-ot kellett fizetni." (Beregszászy, 1879, 201