Tanulmányok Budapest Múltjából 23. (1991)

KÖZLEMÉNYEK – MITTEILUNGEN - Nagy Emese: Az 1987. évi Zsigmond évforduló eseményei és tudományos jelentősége = Ereignisse und wissenschaftliche Bedeutung des Sigismund-Jubiläums 1987 303-334

faragványok, címeres levelek képviselték: ezek egy része egyben ugyancsak sárkányrendi jelzést is hordoz. Zsigmond német-római királlyá választásával politikája is lényegesen megváltozott. 1411-12-ben Budán fontos nemzetközi találkozók zajlottak. 1412-1418 között Zsigmond hosszú külföldi útra indult, anélkül, hogy közben Magyarországra visszatért volna. Velencei hadjárat, lombardiai tárgyalások, német királlyá koronázás 1414-ben Aachenben, majd a konstanzi zsinat programjának megvalósítására és egyéb diplomáciai célokkal nagy nyugat-európai körút jellemzik ezt az időszakot. A konstanzi zsinat eseményeit Ulrich Richental krónikájának lapozható fotókópiája illusztrálta a kiállításon. Zsigmond külföldi útjai Magyarország számára is igen hasznosak voltak, nemcsak a magyar király nemzetközi tekintélye miatt, de részben azért is, mivel a budai reprezentatív királyi-császári építkezésekhez épp ezeken az utakon fogadta fel az uralkodó a mesteremberek egy részét. A második, harmadik és negyedik szakasz kiállítási terében, egy csokorban kerültek bemutatásra a Zsigmond-korra jellemző használati tárgyak: kerámia, csont, bőr, üvegleletek, melyek a korszak háztartásának, iparának, viseletének egyaránt tanúságtevői. Egy másik - korszakválasztó - tárlóban a Budáról, valamint az ország különböző részein végzett ásatásokból származó kályhacsempe-gyűjtemény nemcsak a korszak kályhaművességének fejlettségére és változatosságára utal, de a csempék ábrázolásai bemutatják Zsigmond alakjától és címereitől kezdve a különféle főúri címereket, a mérműves csempéken a korabeli építészet jellemző vonásait, sőt, még a népmesék világára is utalnak. A kiállítás következő - 1419-1430 közötti - periódusa elsősorban a két királyi központ, Buda és Pozsony kiépítésével foglalkozik. A budai építkezések súlypontja, mint ez Marosi Ernőnek a budavári gótikus szoborlelettel kapcsolatos megállapításaiból következtethető, Zsigmond 1419. évi hazatérése utáni időre esik. Ebben az időszakban a cseh korona megszerzése után a huszitákkal való harcok, s a török elleni védekezés áll az uralkodó érdeklődésének homlokterében. Közben a fokozatosan kiépülő Budán jelentős nemzetközi események zajlanak. A korszak vége felé, úgy tűnik, a pozsonyi vár kiépítésével új, a birodalomhoz, s Csehországhoz közelebbi központ kialakításába kezd. A kiállításon ezt a periódust elsősorban a budai vár Zsigmond-kori építkezéseinek rekonstrukciós rajzai és építészeti töredékei képviselték, s itt kerültek bemutatásra a hajdan az ő palotáját díszítő gótikus szoborlelet legszebb és legtanúságosabb darabjai is. A pozsonyi építkezések kölcsönkért eredeti darabjait, végül is, sajnos, nélkülöznünk kellett, így Zsigmond másik jelentős hazai központjának megismertetése csak a dokumentációs anyag viszonylag bőségesebb válogatásával volt lehetséges. Zsigmond életének 1430-1437 közötti utolsó szakasza - ami magában foglalja az 1433. évi Rómában lezajlott császári koronázást is - ugyancsak nagyobb részben külföldi, a birodalmi és cseh politika jegyében zajlott. A bázeli zsinaton pedig egyházi reform munkálataiban vett részt. Az európai hírű uralkodó arcvonásait - főként a már idős császárét - gyakran megörökítették (jelentős kortársai között talán a leggyakrabban, életében és halála után, saját személyében vagy rejtett portrékban, s időnként nem is kedvező színben). Ezek 307