Tanulmányok Budapest Múltjából 23. (1991)
KÖZLEMÉNYEK – MITTEILUNGEN - Nagy Emese: Az 1987. évi Zsigmond évforduló eseményei és tudományos jelentősége = Ereignisse und wissenschaftliche Bedeutung des Sigismund-Jubiläums 1987 303-334
zat, s a hozzájuk fűzött magyarázatok adták meg. Az Engel Pál kutatásai alapján megszerkesztett térképek 13 hat periódusra osztották Zsigmond egységesnek nem mondható, hosszú uralkodási idejét. A periódusok fő vonalaikban tükrözik a király és császár uralma alatt észlelhető fő tendenciákat, s a kiállított anyag is igyekezett hangsúlyozni e periódusok jellemzőit. Az, hogy ezt nem minden esetben sikerült következetesen és hiánytalanul keresztülvinni, nem a rendezők hibája: adódott ez a rendelkezésre álló anyag egyenetlenségeiből, hiányaiból, s esetenként a műtárgyakkal szemben támasztott különleges követelményekből. Be kellett mutatni pl. olyan fontos tárgyakat, tárgycsoportokat, melyek, jó datálási lehetőségek híján, nem voltak köthetők egyes periódusokhoz, vagy, mint pl. többek között egyes főemberekre utaló tárgyi és egyéb dokumentumok, több periódushoz is tartoztak. Más esetekben kiállítástechnikai okokból, vagy a tartalmi ismétlődések és látványbeli szétesés elkerülése miatt kellett egy helyen és egy csoportban elhelyezni különböző korú, de azonos kiállítási feltételeket igénylő tárgyakat, mint pl. az oklevelek, freskómásolatok, kályhacsempék, vagy a mindennapi életnek az egész korszakrajellemző használati eszközeit. Végül jelentős műtárgycsoportok időrendi bemutatásától kellett eltekinteni azért, mert a biztonságos elhelyezésükhöz szükséges klímaés különleges biztosági berendezés a kiállítási területnek csak egy szakaszán volt elhelyezhető, így végül is az első két szárnyban érvényesültek a lehetőségekhez képest a kronológiai szempontok, míg a harmadik - utolsó - szárnyban egybegyűjtött, fokozott védelemre szoruló műtárgyak, kódexek kötetlen rendben, esztétikai és műfaji, tartalmi igényeik figyelembevételével kerültek bemutatásra. A kiállításnak ilymódon kialakított két nagy egysége között az elválasztást, vagy inkább talán összeköttetést egy pihenő tér képezte, melyben a kiállított színes és feketefehér diaképek, valamint vetített, tematikus diasorozatok szolgáltak az eredetiben nem kiállítható jelentős épületek, freskók, műtárgyak bemutatására. A kiállítás időrendjében való jobb eligazodást, a Zsigmond uralkodása alatt bekövetkezett változások súlypontjainak hangsúlyozásával, s a különböző helyeken kiállított, összetartozó anyagok egybesorolásával Marosi Ernőnek a „Vezető a kiállításhoz" c. részletes összeállítása 14 szolgálta. De visszatérve a kiállítás kronologikus szakaszára: a legelső, nyitó, s a legutolsó, záró tárlóban a Zsigmond pályáját végigkísérő uralkodói pecsétek sorát tekinthette meg a látogató, azokat a részben eredetiben, részben másolatban kiállított pecséteket, melyek nemcsak rendelkezéseinek, oklevéladásának hitelesítői, de egyben jeles ötvösművészeti alkotások is voltak. Az első -1387-1396 közötti -periódusból az imént említett pecsétek ide vonatkozó darabjain túl a kiállítás nem dicsekedhetett sok emlékkel, már azért sem, mert ezekben az években Zsigmondot is elsősorban a saját helyzetének rendezése és a török veszedelem elhárítása foglalkoztatta (mint ahogy ez az itinerárium első térképéről is jól leolvasható). Az első korszakot lezáró Nikápoly, ahol Zsigmond 1396-ban nemzetközi lovagsereg élén szenvedett csúfos vereséget a töröktől, nagy visszhangot keltett Európaszerte. Az eseményeket a különböző országokból származó, válogatott írott dokumentumok, s egy valószínűleg Nikápoly előkészítését szolgáló Balkán térkép fényképe és magyarázatai illusztrálták. Az első periódus egyéb - okleveles - dokumentumai a kiállítás első szárnyát kísérő 20 Tanulmányok XXIII. 305
