Tanulmányok Budapest Múltjából 23. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Gerelyes Ibolya: Török leletegyüttesek a budavári palotából, 1972-1981 = Türkische Fundkomplexe aus dem Burgpalast von Buda, 1972-1981 21-75

közölt leletanyagban. Az itt előkerült II. Szelim dirhem, valamint a tál alakú kályhaszemek alapján a gödör korát a 16. század második felére kell helyeznünk. 75/14(1. kép 3) Talpastálak a) 3 darab sgraffito díszes peremtöredéket találtunk. Mindhárom vörösre égetett agyag, belső oldalukon sötétzölddel, illetve barnával kontúrozott bekarcolt minta. A 83.198.2-3 ltsz. darabok (4. kép 3-4) mintája az ismert leletanyagban ritkábban fordul elő, a 83.198.1. ltsz. darab azonban eléggé elterjedt típust képvisel (4. kép 2). Példaként a Szolnokon előkerült töredékeket,

49 valamint egy budai ép talpastálat említenék.

30 Egy pontosan ugyanilyen, illetve egy rendkívül hasonló darabot ismerünk Belgrádból, illetve a belgrádi várból is.

51 A sgraffito díszes kerámia a hódoltság kori leletanyagon belül külön csoportot képvisel. Etnikai hátteréről ma még igen keveset tudunk.

52 Keltezésének problémáira alább, az ép edények tárgyalásánál még kitérünk.

53 A gödör sgraffito díszes darabjai között említenék meg egy világos, barnásrózsaszínű, kissé szemcsés anyagú töredéket (Ltsz: 83.199; 18. kép 1). A tál belső oldalán világos, sárgászöld alapon sárga, illetve zöld színű mázzal festett, a sgraffito mintakincset utánzó díszítés látható. Egy csaknem pontosan ilyen darabot ismerünk a budai vár másik részéről is.

54 A közreadó Gerő Győző az edényt a 16. század végére, illetve a 17. század elejére keltezi, s a valódi sgraffito díszes tálaknál valamivel későbbinek, ez utóbbiak helyben készült, magyarországi utánzatának tartja.

55 b) A kiegészíthető talpastálak három különböző típust képviseltek. 1. A csorgatott vagy folyatott mázasok csoportjába tartozik a 83.195.1-2. ltsz. talpastál. Vörösre égetett agyag, belső oldalán sötétbarna alapon sárga színű csorgatott mázcsíkok. Alacsony talpgyűrűn felfelé erősen szélesedő tálforma. Vízszintes pereme kívül legömbölyített, tetején kis bemélyedés két részre tagolja (11. kép 5). A csorgatott mázas talpastálak a magyarországi török hódoltság egész területén elterjedtek. A budavárival csaknem teljesen megegyező darab Szolnokon került elő.

56 E típus ismert Pécsről és Egerből is,

57 ez utóbbi helyről a 17. század második felére keltezhető leletegyüttesből származó darabunk is van.

58 Korban ugyancsak ide kell helyeznünk egy székesfehérvári leletegyüttes csorgatott mázas talpastálait is.

59 A csorgatott mázas tál-típus a 17. századi bulgáriai leletanyagban is előfordul.

60 2. A második típust: a rovátkolt pereműeket a 83.200.2. ltsz. talpastál képviselte. Vörösre égetett agyag, belső oldalát és peremét világoszöld színű máz fedi. Csonkakúp alakú talpgyűrűn félgömb alakú, szája felé erősen szélesedő edény ül. Rovátkolt pereme enyhén kifelé hajlik (6. kép 3). Az e típusba tartozó tálak egyértelműen fémedényelőzményekre vezethetők vissza. Előfordulásuk a csorgatott mázasokhoz hasonlóan igen gyakori. A budavári palotában talált darabhoz formailag legközelebb egy székesfehérvári tál áll.

61 Ismerünk ezen kívül Egerből, Pécsről, Szolnokról.

62 A tabáni 51. gödör leletanyaga ugyancsak tartalmazott egy e típusba tartozó talpastálat.

63 Ez utóbbi leletegyüttest Rudolf (1576-1608) és II. Mátyás (1608-1619) uralkodásának idejéből származó dená25