Tanulmányok Budapest Múltjából 23. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Gát Eszter: Pest-budai zongorakészítők = Klavierbauer von Pest und Buda 147-259

pedig úgy most, mint azelőtt nem hazaiak hanem bécsi gyártmányok, hová tudniillik az egész „Claviatur" ezen főrésze, vagyis lényege a zongorának, minden aprólékos számos részleteivel tartozik, és mellyet féltuczatos ládákban hozatnak. Igaz ugyan, hogy a bécsi zongorászok is szinte úgy veszik azt, mint a pestiek és pozsonyiak, de azért mégis bécsi készítmény az egész bécsi zongora, mert Bécsben mindazon zongorászokon kívül, kik kész zongorákat készítenek, 17 claviatur-asztalosok is számláltatnak, ezeken felül még 9 zongora- és hangulatszeg-készítők, 5 húr és 3 czimlapműves is találtatik. Ezen külön iparagokat tehát honosítani a másfél évi mozgalmaknak vagy mozgatóknak lett volna feladata, és csak ennek következtében örvendhetnének a magyar Franklinek magyar zongoráknak, de tudtunkra legalább nem esett, hogy illyenek nálunk már űzetnének. ­A kilencz nagy zongorákon kívül e teremben még egy kisebb négyszegű is ki van állítva ugyan Beregszászy által, mellynek hangja azonban nem olyan Spinetli-féle, mint az illyen négyszegű zongoráké lenni szokott; végre egy fisharmónica is ki van állítva Komornyik Ferninánd pesti orgonász által, mellyről azonban ítéletet nem mondhatunk, minthogy azt hallani nem volt alkalmunk. Balassovits Károly bécsi zongorakészítő megújított kérelme Pest város Ta­nácsához, melyben zongorakészítésre kér engedélyt. Egykorú magyarnyelvű másolat. Dátum nélkül [1847] (BFL-Eng. 498/1848-1849) Tekintetes Tanács! A kebelbéli szabadalmas zongorakészítő mesterek községe f. évi 16 607 számú e szabad kir. városbani letelepedhetésemet, s mesterségem szabad űzhetését tárgyazó kérésemet három oknál fogva akarja megtagadtatni, jelesen azért, mert ki nem mutattam, hogy egy Szab. Czéhbe valóságos mesternek bevétettem, s azonkívül minthogy átköltö­zésemnek semmi fontos oka nem lévén [?] a zongora készítő mesterek száma pedig rövid időben tetemesen növekedett. Ezen okok azonban alaptalanok. Mert az általam 2. alatt immár felhozott bizo­nyítványt bővebben magyarázza az ide 4. alatt zárt pótlólagos nyilatkozat, mellyből kitűnik, hogy én a Bécsi szab. zongorakészítő község előtt még 1838-ik évben jó sikerrel remekeltem, s mesterjogot valósággal megnyertem, és az ottani szb. zongorakészítő Czéh községébe annak rendje szerint felvétettem, eszerint se „Befugter" se kontár nem vagyok, hanem a III. alatti czéh czikkelynek tökéletesen megfeleltem. Mi pedig a másik okot illeti 1. alatti bizonyítványom által igazolom, hogy magyar honi születésű vagyok tudvalevő dolog, hogy egy testvérem kebelbéli evangelica község­nél tanár, a másik kebelbéli czukrász - azon kívánságom tehát, hogy az idegen tájékot, ahová a sors vezetett, agg napjaimban elhagyni s rokonaim közt hazámban élni kívánok, elegendőképpen igazolja jelen kérésem valóságos okát, s miután az általam felmutatott oklevelekből kitűnik, hogy műveim jelessége egy emlék pénz által nyilvánosan lett kitüntetve, mind ezen körülmények mind reám, mind a községre nézve elegendő fontos okokat szolgálnak, mellyeknél fogva kérésemet telyesíteni lehet. Tisztelt községnek azon észrevétele végtére, mintha a zongora készítők száma annyira már szaporodott volna, hogy e szab. kir. város kebelében meg nem élhetnek, egy 14 Tanulmányok XXIII. 209

Next

/
Oldalképek
Tartalom